Hans-Dietrich Genscher: A fal az NDK bukásának a kezdetét jelentette

A berlini fal felépítése az egykori NDK bukásának a kezdetét jelentette – hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter.

Európa egyik legtekintélyesebb politikusa pénteken azon a potsdami rendezvényen szólalt fel, amellyel hivatalosan is megkezdődtek a fal kereken ötven évvel ezelőtt, 1961. augusztus 13-án kezdődött felépítésével kapcsolatos megemlékezések. Genscher a leghosszabb ideig, 1974 és 1992 között – két hét megszakítással – állt a szövegségi köztársaság, majd az egyesült Németország külügyminisztériumának az élén, és az ország örökös külügyminisztere tiszteletbeli elnevezést kapta.

Az egykori keletnémet kommunista hatóságok által emelt hírhedt berlini fal 1961. augusztus 13-tól 1989. november 9-ig, összesen 28 éven át szakította ketté az akkori Berlin keleti és nyugati felét. Az akkori NDK-ból menekülők közül a fal mentén hivatalos adatok szerint 136 személy vesztette életét, egyes szervezetek azonban az áldozatok számát több mint ezerre teszik.

A hallei születésű, 84 éves Genscher – aki még a fal felépítése előtt, 1952-ben menekült el az akkori NDK-ból – az évforduló kapcsán az áldozatokra való örökös emlékezés szükségességét hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a fal áldozatai azért vesztették életüket – vagy szenvedtek drákói büntetést – mert Berlin, illetve Németország egyik feléből a másikba, Európa egyik részéből a másikba akartak menekülni.

Genscher elutasított minden olyan nézetet, amely szerint a fal felépítésének indítéka egyfajta antifasiszta szembenállás lett volna. A volt külügyminiszter úgy vélte, hogy az akkori NDK ezzel a lépéssel erőt kívánt demonstrálni, valójában azonban gyengeségét, és ennek kapcsán azt bizonyította, hogy képtelen lépést tartani a Nyugattal. A fal felépítése valójában a keletnémet kommunista állam bukásának a kezdetét jelentette – fogalmazott Genscher, utalva arra, hogy semmilyen elválasztó mesterséges fal vagy határ nem lehet hosszú életű.

A volt német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az 1989-es békés forradalmak sorozata, Németország, illetve Európa újraegyesítése a fal áldozatainak is, illetve mindazoknak egyaránt köszönhető, akik az egykori NDK-ban fellázadtak a kommunista rezsim ellen. Úgy értékelte, hogy az áldozatok emléke a szabadság és az emberi méltóság tiszteletben tartására kötelez.

A berlini fal áldozataira az évforduló napján, szombaton emlékezik egész Németország. A belügyminisztérium rendeletére minden hivatalos épületen félárbocra eresztik a zászlókat. Az egész ország déli 12 órakor egyperces csenddel tiszteleg az áldozatok emléke előtt. Berlinben pedig – ahol a központi megemlékezésre kerül sor – megszólalnak a harangok, és egy percre megállnak a buszok, a villamosok és a vonatok. A berlini megemlékezésen részt vesz Angela Merkel kancellár, Christian Wulff államfő és Norbert Lammert parlamenti elnök is.