Segítséget kér az egyiptomi papiruszok megfejtéséhez az Oxfordi Egyetem

Segítséget kér az Egyiptomban fellelt kétezer éves görög szövegek, az úgynevezett oxyrhynchusi papiruszok megfejtéséhez az Oxfordi Egyetem.

Az új projekt keretében az egyetem több százezer papirusztöredéket digitalizál, hogy az önkéntesek bekapcsolódhassanak a szövegek katalogizálásába és lefordításába – olvasható a BBC News (http://www.bbc.co.uk) hírei között, valamint az Oxfordi Egyetem (http://www.ox.ac.uk) honlapján.

“Professzoroktól egyetemi hallgatókig, amatőr ókorkutatókig bárki részt vehet a munkában” – hangsúlyozta Dirk Obbink, a projekt igazgatója.

A Kairótól 160 kilométerre délnyugatra, Felső-Egyiptomban található Oxyrhynchust, a Hegyesfejű hal városát az Újbirodalom idején alapították, a 19. nomosz (óegyiptomi közigazgatási egység) székhelye volt. A hellenisztikus korban Egyiptom harmadik legnagyobb városává nőtte ki magát, ahol 11 000-férőhelyes színházat, hippodromot, közfürdőket építettek. A keresztény időkben templomairól és kolostorairól volt nevezetes a Hegyesfejű hal városa.

Több mint egy évezreden át Oxyrhynchus lakói a település határában halmozták fel a hulladékot, közte a teleírt papiruszokat, amelyek a száraz éghajlatnak, valamint a mindent belepő homoknak megőrződtek. A betemetett szeméttelepről egy évezredre megfeledkeztek, míg 1896-ban két fiatal oxfordi kutató Bernard Grenfell és Arthur Hunt meg nem kezdte Oxyrhynchus feltárását.

Az oxyrhynchusi papiruszokat immár egy évszázada kutatják. A páratlan dokumentumok egy része elveszettnek hitt irodalmi műveket tartalmaz: előkerültek Szophoklész (Kr.e. 497-406) drámái, Menandrosz, a komédiaköltő (Kr.e. 342-290) művei, ahogy a Kr.e. 6. század elején élt költőnő, Szapphó versei.

Az irodalmi művek azonban csupán a papiruszok egytizedét teszik ki, a többi számlák, korabeli adóbevallások, kérvények, hivatalos irományok és magánlevelek, amelyek bepillantást engednek az ókori város életébe.

Így a papiruszoknak hála megtudható, hogy bizonyos Aurelius, a hentesmester kölcsönt vett fel, és a kilencezer ezüst denariust vállalkozásának bővítésére fordította. Egy Sarapias nevű jövendő nagymama Kr.u. 127-ben íródott levélében arra kéri lányát, hogy térjen haza, s otthon adjon életet gyermekének, így ő is jelen lehetne unokája születésénél.