Az Egyesült Államokban virágzik a házi sörfőzés – Az otthon készültnél helyibb termék nem létezik

Tim Artz sörfőzdéjének három fala üvegből van, és almafákra, valamint egy babbal, tökkel és harmincöt különböző fajta paprikával teli kertre néz. Egy nyirkos tavaszi reggelen a sörfőzde minden ajtaját szélesre tárták, de odabent meleg volt: a főzőtank alatt csaknem maximális fokozaton működött a gázégő.

A 48 éves Artz csak amatőr sörfőző, valójában egy egészségügyi vállalkozás információtechnológiai igazgatója. Ám aki csak a berendezéseit látja (egybek között a jókora hordót, amelyben a leforrázott malátát tartja, az 1800 dollárba kerülő érlelő tartályt, és a 30 gallonos, vagyis 114 literes főzőüstöt), az könnyen hivatásosnak nézheti.

Az otthoni sörfőzés, amelyet a múlt század elején a szesztilalmi törvény betiltott, és csak 1979-ben vált újból legálissá, ma újjászületőben van. A coloradói Boulderben székelő Házi Sörfőzők Amerikai Szövetsége 11 724 tagot jegyzett 2006-ban, és a létszám azóta több mint duplájára, 26 ezerre nőtt.

A megnövekedett érdeklődés fellendítette a sörfőzéshez használt eszközök gyártását is – mutatott rá Gary Glass, a szövetség elnöke. “Az otthoni sörfőzéshez szükséges eszközöket árusító üzletek bevétele 2009 óta 16 százalékkal nőtt” – mondta a The New York Timesnak, hozzátéve, hogy bár a 2010-es adatok egyelőre nincsenek meg, szerinte tavaly is két számjegyű volt a gyarapodás.

Az emelkedéshez hozzájárult az otthoni sörfőzéshez kapcsolódó klubok, könyvek és versenyek számának megugrása, illetve a kis sörfőzdék utóbbi két évtizedben elért sikere is, ami sok amatőrt a sörfőzésre bátorított. A csináld magad és a helyi termelést ösztönző mozgalomnak szintén komoly szerepe volt. “Általános irányzat, hogy különböző dolgok helyben készüljenek, márpedig az otthon készültnél helyibb termék nem létezik” – magyarázta Glass.

A sörfőzők szövetségének elnöke szerint a recesszió se lassított a fejlődésen. “A népi bölcselet egy része úgy szól, hogy több időt szentelhetnek a hobbijuknak azok, akik állás nélkül vannak, vagy csak részmunkaidőben dolgoznak” – mondta.

Vissza a gyökerekhez

A házi sörfőzés újjáéledése visszautal az amerikai gyökerekre.

Az Új-Angliát 1620-ban megalapító zarándok atyák állítólag azért szálltak partra a massachusettsi Plymouth Rocknál ahelyett, hogy tovább mentek volna Virginiába, mert kifogytak a sörből, és szükségük volt utánpótlásra. Tény és való, az alapító atyák közül sokan főztek sört a farmjukon. Még az elnöki család is csatlakozott a hagyományok felelevenítőihez: a Super Bowl, az amerikaifutball-bajnokság döntője alkalmából adott fogadásukon a Fehér Házban főzött hagyományos angol sört, ale-t szolgáltak fel, és az ottani kaptárakból származó mézzel édesítették.

Ahogy az amatőr sörfőzők száma bővül, egyre többen lesznek azok, akik Tim Artz-hoz hasonlóan nagy mennyiségű sört főznek az otthonuknak egy külön erre a célra berendezett részében.

“Amikor megnéztük a házat, és beléptünk a szobába, mindketten tudtuk, hogy ott lesz a sörfőzde” – mesélte Dot Artz, aki gyakran segít a férjének a sörfőzésben. Az Artz család jelentős összeget fordított erre az időtöltésre. A kérdésre, hogy mégis mennyit költött az évek folyamán a sörfőzésre, Tim Artz huncut mosollyal azt felelte: “Sokat. Szó se róla, nem egy olcsó hobbi.”

A jelentős összegeket beruházó amatőr sörfőzők egy része azt tervezi, hogy egyszer profi sörfőzdét nyit (amatőrként nem adhatják el a terméküket). Más komoly költekezőknek azonban nincsenek nagyralátó üzleti terveik. Számukra a sörfőzés szabadidős tevékenység, mint például a golf. Próbálgatják, dolgoznak rajta, sokszor csalódnak, de végül nagyon büszkék, amikor a vízből, malátából, komlóból és élesztőből sikerül előállítani a megfelelő minőségű italt.

Ezeknek a lelkes embereknek a sörfőzéshez szükséges eszközök gyártói, mint például az ohiói Toledóban működő Sabco vagy a californiai Concordban székelő More-Beer! ma már korszerű, profi minőségű berendezéseket kínálnak. “Ez azonban még mindig kivétel, és nem szabály” – állította Glass, aki nem lelkesedik ezekért a fejlett, műszakilag magas színvonalú eszközökért. Ő évente hatszor főz sört egy Frankenstein rendszeren, ahogy a házi sörfőzők a maguk eszkábálta, de a célnak tökéletesen megfelelő berendezéseket nevezik.

Van minden, amire egy sörkedvelőnek szüksége lehet

Bob Sulie, a Sabco elnöke szerint azonban nő a profi minőségű berendezést használók száma.

“A múltban a cég zászlóshajójának számító, 6000 dollárba kerülő Brew Magic rendszert elsősorban profi sörfőzőknek adták el, de most már sokat vesznek belőle otthoni sörfőzők, illetve belőlük alakult csoportok” – közölte, hozzátéve, hogy 2010-ben a vállalat nagyjából naponta adott el egy Brew Magic-ot.

Mint sok időtöltés, az otthoni sörfőzés is szenvedéllyé, és igen költségessé válhat.

Néha az otthon sört főzőnek nem elég a pincében kialakított bár. Christopher Bowen egy ivót is épített a sörfőzdéje mellé. Mindkettő egy 74 négyzetméteres csűrben van az óceán partján, a pennsylvaniai Bethlehemben lévő birtokán, ahol a lánytestvérével és egy barátjával együtt lakik. A 44 éves, három gyerekes pénzügyi tervező a Kovácshoz Címzett Sörfőzde és Söröző néven emlegeti a csűrt. Belülről egy brit pubra emlékeztet a polcain sorakozó 24 darab 20 unciás, vagyis nagyjából 6 decis sörös kupával.

Bowen kocsmájában van televízió, kényelmes ülések, dartsos tábla a falon, és tartozik hozzá egy sörérlelésre használt hordókkal teli pince is. Minden van hát, amire egy sörkedvelőnek szüksége lehet – vagy legalábbis majdnem.

“A fürdőszoba hiányzik, de olyan környéken vagyunk, ahol kevesen járnak, és ha nagyon szükséges, a ház is csak húsz lépésre esik” – magyarázta a tulajdonos.

facebook:

0 Komment