Lengyel lap: Kína Lengyelország helyett Magyarországot választotta stratégiai partnerének

Egy 50 kilométeres autópálya-szakasz építésének kudarca miatt kútba esett a lengyel-kínai stratégiai partnerség terve, s Magyarország szíves-örömest a lengyelek helyébe ugrott – írta hétvégi mellékletében, a PlusMinusban a Rzeczpospolita című lengyel napilap.

A cikk szerzője, Radoslaw Pyffel, a Kelet-Ázsiával foglalkozó vezető lengyel agytröszt, a Lengyelország-Ázsia Tanulmányok Központjának elnöke emlékeztetett: egy hónapja a lengyel kormány felmondta a szerződést az A2-es autópálya két, összesen 50 kilométeres szakaszát építő kínai COVEC céggel, mert az a megszabott határidőre nem adott biztosítékot a beruházás további finanszírozására, és nem készített ütemtervet fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről. A kínai cég a 2012-es lengyel-ukrán rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságra épülő autópálya Varsó és Lódz közötti részének két szakaszát építette, de a munkálatok leálltak, mert az alvállalkozók nem kapták meg járandóságukat. A Tusk-kormány azért bízta kínai cégre az útépítést – az Európai Unióban első ízben – mert az dömpingárat ígért.

A lengyel Kína-szakértő cikkében azt sugallja, hogy – a kínaiak minden felelőssége ellenére – a lengyel kormány súlyos hibát követett el. A COVEC szoros kapcsolatban áll a kínai állammal, és az összes kontinensen vannak befektetései. Az A2-es autópálya kínai szakaszának botránya de facto az együttműködésre szóló kínai meghívás semmibe vételét jelenti. A válasz nem maradt el: a kínaiak felfüggesztették a Stalowa Wola-i Acélműben tervezett befektetésüket, majd Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök júniusi kijevi látogatásakor váratlanul Ukrajnát a stratégiai partner rangjára emelte, és 3,5 milliárd dolláros beruházást jelentett be az ukrán energiaágazatban és mezőgazdaságban.

A szerző hosszan sorolta a Lengyelország felé az elmúlt években tett kínai gesztusokat, a pekingi olimpiától a sanghaji Expóig, ahol Lengyelország az európai övezet közepén kapott helyet, Németország és Spanyolország között, messze a magyar és cseh pavilon előtt, amelyek a világkiállítás peremén helyezkedtek el. Varsó azonban ezeket a jeleket nem vette észre, vagy nem értette meg. A záróünnepségen, amelyet félmilliárd néző követett, az ENSZ-főtitkár, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök és Orbán Viktor mellett Grzegorz Schetyna, a szejm elnöke beszélt, Sem a lengyel elnök, sem a miniszterelnök nem utazott el Pekingbe.

Nem hivatalos értesülések szerint a kínaiak arra a következtetésre jutottak, hogy jobb, ha otthagyják Lengyelországot – írta a lap. Annál is inkább, mert a varsói stratégia a rövid távú együttműködésen alapul, a kínaiakban csupán olcsó kivitelezőket lát, nem célja a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, amelyeknek az A2 csak előjátéka lett volna.

Mindezen a legtöbbet Orbán Viktor nyert – írta a lap. Látván, hogy Lengyelországot nem érdekli a stratégiai partnerség Kínával, felismerte, hogy nem adódik még egy ilyen esélye. Ven Csia-pao a COVEC-szerződés felmondása után azonnal magyarországi látogatást javasolt. Orbán csak erre várt. Megmutatta, hogy van víziója, és ez nagyon fontos számára. A magas rangú vendéget üdvözölve arról beszélt, hogy Kína jelentőségének növekedése és azok a változások, amelyekkel ez a világgazdaságban együtt jár, nem átmenetiek, hanem tartósak. Ezért Pekinggel hosszú távú stratégiai partnerségre számít, hosszabbra, mint amennyit ő várhatóan a hatalomban tölt.

Orbánnak nemcsak bátor és hosszú távú víziója van, de ezt profi módon meg is tudja valósítani – írta a Rzeczpospolita. Mindamellett, hogy Lengyelország Magyarországon a legutóbbi időkig stratégiai partnernek számított, Orbán már tavaly kinevezett egy, a kínai kapcsolatokkal foglalkozó kormánymegbízottat. Nem engedte, hogy a dalai láma hívei Ven Csia-pao látogatása ellen tüntessenek, viszont lehetővé tette, hogy a Budapesten élő kínaiak nemzeti színekbe öltözve üdvözöljék a kínai miniszterelnök konvoját a magyar főváros utcáin.

Orbán egymilliárd dolláros külön hitelt kapott magyar beruházásokra Kínában, továbbá kínai ígéretet a kereskedelmi forgalom megduplázására 2015-ig és magyar államkötvények pekingi vásárlására. Emellett a látogatás idején 12 kétoldalú megállapodást írtak alá, egyebek között a magyar vasúthálózat korszerűsítéséről és egy különleges kínai-közép-európai kereskedelmi és logisztikai övezet létrehozásáról, valamint arról, hogy Magyarországon lesz két nagy kínai konszern, a Huawei és a Sencsen (Shenzhen) Tanyi Technology Co. európai központja.

A lengyel Kína-szakértő emlékeztet, hogy miközben “Orbán a Pekinggel való együttműködés körül sürgölődött”, a varsói kormány a Merkel-kabinettel tartott együttes varsói kormányülésen nyilvánította ki, hogy Lengyelország legbiztosabb, stratégiai partnere Németország.

A cikk szerint – bár a magyar kormány döntésének vannak kockázatai és egyelőre nem látható következményei -, nem kétséges, hogy a varsói és a budapesti kormány közül melyiké volt a jobb választás. Mert nincs kétség, hogy itt nemcsak egy 50 kilométeres autópálya-szakaszról, hanem jóval többről volt szó – fejeződik be a Rzeczpospolita című lengyel napilap írása.

facebook:

0 Komment