Az albániai vérbosszú törvénye – Megpecsételődött sorsok

Senki soha nem fogja már tudni, hogyan kezdődött az egész. És igazából már nem is számít, mivel vér folyt. Most már csak Iszmetről van szó, aki hamarosan betölti 16. életévét. Ez pedig nagy gond: azzal, hogy nagykorúvá válik, egyben vállára veszi a családi örökséget, pontosabban neki kell felelnie érte – írja az albániai vérbosszú mai gyakorlatáról a párizsi Le Monde.

A fiú arca szenvtelen, ahogy kilép az iskola kapuján a Skodrától, Albánia északnyugati nagyvárosától néhány kilométerre lévő faluban. “Olyasvalamiért gyűlölnek, amit nem én tettem” – hajtogatja.

Iszmetnek az a bűne, hogy apjának a fia. 2001 júliusában az apa összekülönbözött egy szomszéd faluban élő testvérpárral valamilyen birtokügy kapcsán. A két büntetlen előéletű család tagjai előbb csak sértegették egymást, aztán a fegyverekhez nyúltak. Iszmet apja megölte a két testvért, majd két éven át rejtőzött a hegyekben. Távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, ezt követően le is tartóztatták. Az állami igazságszolgáltatás tehát kimondta az ítéletet – de a magántörvénykezés nem. A meggyilkolt testvérek családja tíz éve nem tett le arról, hogy bosszút álljon. Iszmet kész lenne elhagyni a falut, hogy külföldön találjon menedékre. “Máshol szeretnék élni, bárhol másutt Európában” – mondja.

Szemet szemért, fogat fogért

Albánia, amely idén szeretne az EU-tagjelöltjévé válni, gyökeresen szakított múltjával: azzal, hogy ötven éven át Európa Észak-Koreája, legmerevebb kommunista diktatúrája volt. Viszont egyik ősi hagyománya ma is él: a “szemet szemért, fogat fogért” elve, és az, hogy egy sértés vagy a házastársi hűtlenség ok lehet a vérontásra. Az albán falvakban, különösen az északi hegyvidéken az úgynevezett kanun hagyományos törvényei szabják meg az élet kereteit, akár öröklésről, kereskedelemről, akár házasságról vagy bűntettekről van szó. “A kanun egyfajta alternatívája, ha úgy tetszik, ellentéte volt az állami jognak, eszközt jelentett az albánok kulturális és igazságszolgáltatási önazonosságának megőrzésére” – magyarázza Nebi Bardosi szakértő.

Eredeti formájában a kanun nem a kölcsönös bosszúállás logikájára épült, létezett közvetítés is a vének tanácsának keretében, az ellenséges klán egyes tagjainak akár ígéretet (besa) is tehettek a sértetlenségre. Mára a közvetítés megszűnt, a vérbosszú ellenben megmaradt. Iszmet nagyapja, Kalter, kétszer is felkereste a testvérek házát, megpróbált tárgyalni családjukkal, de még hellyel sem kínálták, ahogy illett volna. Végül a falu vénei sértetlenséget biztosítottak a fiú számára – tizenhatodik születésnapjáig, azaz 2012 januárjáig.

A ma 78 éves Kalter felesége szerint unokájuk jövőre a szomszéd helység gimnáziumában folytatná tanulmányait, de a vérbosszú fenyegetése közepette ők nem tudják vállalni ezt a kockázatot, ezért külföldre akarják küldeni.

Alvilági hálózatok

A kommunista rendszerben az állam erős volt, a két testvér megölése miatt Iszmet apját halálra ítélték volna, amikor pedig valahol két család viszályba keveredett, az egyiket máshová költöztették. Ám az új Albániában minden megváltozott. Alvilági hálózatok jöttek létre, az emberkereskedelem kényszerházasságok formáját is öltötte, emiatt megsokszorozódtak a családi konfliktusok. Különösen a föld megszerzése ad okot erőszakcselekményekre. 1997-ben polgárháborús állapotok jöttek létre egy piramisjáték összeomlása miatt, és közben kifosztották a fegyverraktárakat.

Eredmény: a patriarchális rendszer újraéledt, és mivel nem volt hatékony állami rendőri erő, a családok ismét a kanun hagyományos törvényéhez folyamodtak.

Az albán Btk szerint a vendetta előre megfontolt gyilkosságnak számít, de az igazságszolgáltatást zavarja a kettős rendszer. “A családok fenntartják maguknak a jogot a bosszúra, és az erre vonatkozó kötelezettséget tovább adják a következő nemzedéknek is – fejtette ki Perparim Kulluri, Skodra ügyésze. – Előfordult, hogy egy áldozat családtagjai azt vallották, hogy a vádlott ártatlan – csak azért, hogy aztán ők maguk számoljanak le vele!”

2006 óta Liliana Luani skodrai elemi iskolai tanítónő egy civil szervezet vezetőjeként próbál segíteni a kanun által fenyegetett gyerekeken. A falvak elnéptelenedésével egyre több olyan fiatal érkezik a városokba, akinek a családja sötét vérbosszúkba keveredett. Az asszony szerint legalább 120 hasonló sorsú fiatal tartózkodik Skodrában és környékén. A szervezet gyámságot vállal fölöttük, hogy otthon tanulhassanak. Elvben a kanun nem vonatkozhat gyerekekre, de Skodrában még arra is volt példa, hogy egy férfi hároméves gyerekre lőtt rá.

Félelemben élnek

Az N. család – egy anya hat gyermekével, minden jövedelem nélkül – egy lepusztult skodrai külvárosi házban lakik. Az apa elkülönítve él egy másik körzetben. Az ő testvére indította el 2000-ben a vérbosszúk láncolatát a V. család ellen: egy ivászat közben becsületébe gázoltak, ezért lelőtte a sértegetőt. A V. család válaszul két embert ölt meg.

Azóta a két família egyaránt eltemette három-három tagját, de mivel az egyikkel egy lövöldözés során a rendőrség végzett, a V. család szerint ez nem számít. Az N. család legalább a gyerekeknek kért sértetlenséget, hogy tanulhassanak, de a V. família tagjai azt felelték, hogy szó sem lehet róla.

“Azóta félelemben élünk” – fedte fel az anya.

A két nagyobb fiút megöli a semmittevés és az unalom, nem járnak középiskolába, barátaik kerülik őket. A 18 éves Pask előtt komor jövő áll. Arra a kérdésre, hogy mi az álma, azt felelte: tekintve a helyzetüket, már az is szép lenne, ha asztalosnak tanulhatna.

Az országos megbékélési bizottság szerint ma 1650 albán család él otthonába bezárva, 890 gyerek nem jár iskolába a vendetta fenyegetése miatt, közülük 182 komoly veszélyben van.

A testület felmérése szerint 2009-ben 75, tavaly 95 ember vált vérbosszú vagy más becsületbűntett áldozatává a dél-európai országban – 1990 óta pedig összesen 9870.

facebook:

0 Komment