Markó Bélát, a Magyar szabadságért-díj idei kitüntetettjét köszöntötték a gödöllői királyi kastélyban

Akkor lehet a magyar nemzet szabad, ha minden részében szabaddá válhat – jelentette ki a Magyar szabadságért-díj idei kitüntetettje, Markó Béla, erdélyi magyar költő, író, politikus vasárnap Gödöllőn.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egykori elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének a magyar szabadság napja alkalmából Gémesi György, (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) Gödöllő polgármestere, a díjat gondozó alapítvány elnöke adta át a kisplasztikát és az oklevelet.

Az ünnepélyen – amelyen jelen volt Antall József néhai miniszterelnök özvegye is – Gödöllő polgármestere méltatta az utolsó szovjet katona Magyarországról való 1991-es távozásának alkalmából törvényben is rögzített szabadság napja jelentőségét, majd a hasonló nevet viselő díjról szólva kijelentette: az elismerést immár 13. éve azok kapják, akik az átlagembernél többet tettek a magyarságért, illetve a szabadságért.

Idén a díj sorsáról döntő alapítvány Markó Bélának, az RMDSZ volt elnökének, a román kormány miniszterelnök-helyettesének ítélte oda az elismerést – jelentette be. Hozzáfűzte: Markó Béla nagyon sokat tett azért, hogy az RMDSZ a legerősebb határon túli érdekérvényesítő szervezetté, illetve kormánytényezővé váljon. A kitüntetett személyisége példa lehet mindenki számára, hiszen politizálását nem a “csatabárd kiásása”, a konfrontáció, hanem az optimizmus és a türelem jellemzi.

Az indoklás szerint Markó Béla “az elmúlt évtizedek alatt végzett munkásságával, életútjával, személyes példamutatásával, irodalmi alkotásaival nagyban hozzájárult a magyar nyelv és kultúra ápolásához, az erdélyi magyarság értékeinek fennmaradásához”.

G. Merva Mária, a gödöllői múzeum igazgatója a költő-műfordító Markó Béla irodalmi munkásságát méltatta. Kiemelte: a kitüntetett élete jól példa arra, hogy a költői és a politikusi pálya nem összeférhetetlen, noha egymásnak ellentmondó két foglalkozásról van szó.

Markó Béla úgy fogalmazott: számára a szabadság szó szorongást és aggodalmat is jelent, hiszen a szabadságot félteni kell, s egyben küzdeni érte; nem lehet egyszer s mindenkorra megszerezni, ugyanez a feladat hárul újra és újra az egyes nemzedékekre is.

Azt mondta: a magyar nemzet akkor lesz szabad, ha minden részében szabaddá válhat, ezért küzd az RMDSZ Erdélyben 20 éve, s ő maga is.

A Magyar szabadságért-díjat korábban Bánffy György, Tempfli József, Rózsás János, Grosics Gyula, Sebestyén Márta, Pozsgay Imre, özvegy Antall Józsefné, Csoóri Sándor és Nemeskürty István vehette át, de megkapta a díjat a Kormorán együttes is.

facebook:

0 Komment