Cseh tudósok kaucsukszerű anyagot “tejelő” pitypangot nemesítettek

A közeljövőben egy pitypangféleségből nemesített növény léphet a gumifák helyébe, amelyeket egy különleges betegség kipusztulással fenyeget. Cseh botanikusok a kazahsztáni kokszagizt, a Magyarországon is jól ismert gyermekláncfű vagy gumipitypang rokonát keresztezték más ázsiai pitypangféleségekkel, és az eredmény biztató.

Az új hibrid, amelyet a Cseh Tudományos Akadémia botanikus kertjében nemesítettek, nagyobb és erősebb gyökerű, mint az eredeti növény; mivel a gyökér tartalmazza az enyvszerű, rugalmas, kaucsukszerű anyagot, több gumit szolgáltathat. Ha a hibrid igazolja a hozzá fűzött várakozásokat, ez az első lépés lehet a fenyegető világméretű kaucsukhiány elkerülésére: a rugalmas anyag nélkülözhetetlen a közlekedésben (kerékköpeny), a gyógyászatban (sebészkesztyűk) és a születésszabályozásban (óvszer) vagy a sportban (jégkorong).

Igaz, mindez szintetikus gumiból is előállítható, de a szükséglet jelentős részét a természetes termék biztosítja ma is. A latin-amerikai ültetvényeken termesztett, a latex alapanyagát szolgáltató Hevea brasiliensis gumifát azonban megtámadta a Microcyclus ulei fungiform nevű, gyorsan terjedő betegség. Az ázsiai gumifaültetvényeket a kór eddig megkímélte, de a kockázat nagy. Ezért világszerte dolgoznak olyan alternatív megoldáson, amely pótolhatná a gumifát, és így kielégíthetné a különösen India és Kína gyorsan növekvő gazdasága által támasztott keresletet. Ez a két ország korábban maga is kaucsukexportőr volt, ma azonban már importra szorul, miközben a gumi ára emelkedik.

A gumifa termésének begyűjtéséhez olcsó és kellő időben rendelkezésre álló munkaerőre van szükség, viszont – írta a Lidove Noviny című cseh lap – az új hibridnövényt számítógép vezérlésű berendezésekkel lehetne betakarítani. A nemesítésére indított európai programban Csehország mellett Franciaország, Németország, Kazahsztán, Hollandia, Spanyolország, Svájc és az Egyesült Államok kutatói is részt vesznek.

A cseh tudósok már egy évtizede foglalkoznak azzal, hogy különböző ázsiai pitypangfajtákkal keresztezzék a kazahsztáni kokszagizt – tárta fel lapnak Jan Kirschner, a Cseh Tudományos Akadémia botanikai intézetének kutatója, a csoport vezetője. Céljuk olyan új pitypangfajta kinemesítése, amely amellett, hogy több gumit tartalmaz, könnyen szaporítható. Kirschner tájékoztatása szerint rendkívül nehéz volt olyan keresztezési stratégiát kialakítani, amelynek segítségével a kokszagizt fel tudták ruházni a többi pitypangfajta kívánatos tulajdonságaival.

A cseh kutatók által nemesített változatot most német és holland kollégák vizsgálják abból a szempontból, hogy elég magas-e a gumitartalma.
Sztálin elrendelte termesztését

Az új pitypangfajtának nincs szüksége beporzásra a reprodukcióhoz, ellenáll a szárazságnak és magas sótartalmú talajon is megterem. Ez lehetővé teszi termesztését Dél-Európában, például spanyolországi parlagföldeken.

Egy másik tudóscsoport speciális kombájnt fejleszt ki az új növény betakarításához: ez a gyökerek gumitartalmát kipréseli és egy tartályba vezeti, a levelet és a szárat pedig takarmányozásra lehetne használni. A cseh lap szerint ezen túlmenően a növényből kinyerhető az inulin nevű, szőlőcukor molekulák sokaságából felépülő poliszacharid, amelyet az élelmiszerek adalékanyagaként tudnának felhasználni: a fehér por édes, ugyanakkor alacsony a kalóriatartalma. Az inulin még fontosabb lehet, mint a gumi, így az új pitypangfajta fő terméké válhat, a gumit pedig az inulin melléktermékeként nyernék ki.

Az első gumipitypang-ültetvények 2012-ben jelennének meg, akkor, amikor lezárják a növény európai nemesítési programját.

A kokszagizt a botanikusok először 1931-ben fedezték fel Kazahsztánban. Joszif Visszarionovics Sztálin, a Szovjetunió akkori vezetője elrendelte, hogy tömegesen termesszék mint a természetes gumi egyik forrását.

A növény után még Adolf Hitler náci vezető is érdeklődést mutatott abban az időben, amikor a Szovjetunió stratégiai nyersanyagokat szállított Németországnak, még a II. világháború kitörése előtt. Kísérleti alapon Németországban és Ausztriában is termeszteni kezdték.

Miután Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót, a németek megpróbálták az elfoglalt Ukrajnában is meghonosítani a kokszagizt, de a kísérlet nem hozott fényes eredményeket. A Szovjetunió a szövetséges hatalmaknak ugyancsak átadta a kokszagizmagvakat, hiszen a háborús körülmények között a gumira nagy szükség volt. Az Egyesült Államokban meg is kezdték a növény honosítását.

Ám amint véget ért a háború, Délkelet-Ázsiából ismét megindult a természetes gumi exportja. A kokszagizra már nem volt olyan égető szükség, és a szovjet diktátor halála után meg is feledkeztek róla. A növény azóta legfeljebb külföldi botanikus kertekbe és magnemesítő intézetekbe jutott el Kazahsztánból.

A feledés időszaka után azonban ismét nagy karrier válhat a kazahsztáni pitypangfajtára, illetve nemesített leszármazottjaira, annál is inkább, mivel a gyermekláncfű és rokonai iránt az utóbbi években mind több ország kutatói mutatnak megkülönböztetett érdeklődést.

facebook:

0 Komment