Mégis szeretnek dolgozni a romák? – Tanulmánykötet budaörsi cigány családokról

Egy korábbi országos kutatásban a válaszolók 81 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a romák nem szeretnek dolgozni”, 90 százalékuk pedig úgy vélte: „a cigányok gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”.

Sorsok és remények címmel most készült el egy tanulmánykötet a Budaörsi Tanoda Közhasznú Alapítvány gondozásában, amely adatokkal bizonyítja, hogy a romákkal kapcsolatos, megfellebbezhetetlennek hitt társadalmi vélekedések, valójában ismerethiányon, és előítéleteken alapuló, közönséges hazugságok.

A tanulmánykötet gerincét képező 30 interjú képezi, olyan családokkal készült, amelyek vidékről költöztek Budaörsre, mert elegük lett a mélyszegénységből, a segélyeken való tengődésből. Vállalva a kockázatot, jórészt a már korábban érkezett rokonaikra támaszkodva, új egzisztenciát teremtettek a városban. Ma már ezekben a családokban a férfiak kivétel nélkül, de többségében a nők is dolgoznak. Elfogadható színvonalú lakásokban élnek – gyakran ugyan csak bérlőkként –, gyerekeiket iskolába járatják, akik közül többen is a jó tanulók közé küzdötték fel magukat. Sokat segített ebben az a speciális intézmény, a Budaörsi Tanoda, amely délutánonként ingyenesen végzi, több mint száz, hátrányos helyzetű, nem csak roma, budaörsi iskolás felzárkóztatását.
(Amikor az interjúk készültek, 2008-ban Budaörsön mintegy száz roma család élt. Az ő körükben is nyolcvan százalék feletti volt az aránya azoknak, akik dolgoztak.)

A könyvbemutató sajtótájékoztatóján Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere elmondta, jól tudja, hogy sokan legyintenek majd, és azt mondják, ja persze, ez is csak Budaörsön történhet meg, ami köztudottan egy gazdag város.
Tényleg igaz, hogy itt több munkalehetőség adódott mindig, mint mondjuk Szabolcsban. Az is igaz, hogy az önkormányzat az átlagosnál jobban odafigyel a szociálisan rászorulókra, mint ahogyan az is, hogy éppen itt is működik egy olyan Tanoda, amely alkalmas a hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatására.

Vagyis az egyetlen tisztességes következtetés, ami levonható a kutatásból, csak az lehet, hogy a romák igenis dolgoznak, ha van munkahely, a gyerekeik jól tanulnak, ha ehhez segítséget kapnak, és normális lakásokban élnek, ha a munkájukért kapott bérből ki tudják fizetni azt.
Más szóval, az országban bárhol ugyanezek a folyamatok játszódnának le, ha a feltételek biztosítottak lennének – fogalmazott Wittinghoff Tamás polgármester.

A kötetet szerkesztette: Aranyosiné Rózsa Szeréna és Gazsi Judit
Az interjúkat készítették: Bogdán Péter, Horváth Krisztina és Aranyosi Fanni