Köztársasági Elnöki Hivatal: Schmitt Pál életrajzában nincs kimaradó időszak

Nincs kimaradó időszak Schmitt Pál életrajzában, erről annak elolvasása után mindenki meggyőződhet – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) saját honlapján arra a szocialista törvényjavaslatra reagálva, amely a köztársasági elnök múltját “tisztázná”.

A KEH közleménye szerint “kevés olyan ember van ma Magyarországon, akinek élete annyira nyitott könyv lenne, mint Schmitt Pálé”. A KEH sajnálatosnak tartja, hogy abban az időszakban, amikor Schmitt Pál a “legintenzívebb munkáját” végzi az Európai Unió soros elnöki tisztjét betöltő Magyarország köztársasági elnökeként, személyével kapcsolatban több megalapozatlan, “rosszindulatú vádaskodás lát napvilágot, és politikai zavarkeltés folyik”.

Mint írták: Schmitt Pál tizenkilenc évesen, a magyar ifjúsági vívó válogatott tagjaként résztvevője volt a duisburgi ifjúsági világbajnokságra utazó keretnek. A részvételt a volt szocialista országok politikai okokra hivatkozva megtagadták, de ő úgy döntött, hogy mégis részt vesz a versenyen. A diktatúrában ezért büntetés járt: a Magyar Vívó Szövetség fél évre eltiltotta Schmitt Pált a külföldre utazástól.

Egy 1964-ben történt közlekedési balesetről szóló “hazugságok tisztázása érdekében”, az esetre vonatkozó dokumentumot hamarosan mindenki elolvashatja a KEH honlapján – írták.

A köztársasági elnök múltjával kapcsolatban megismételték azt is, hogy 1966-tól 1981-ig tartó szállodai munkája során az szt-tisztekkel valló együttműködéséről beszélni értelmetlen dolog, mivel a tisztek személye – elnevezésüknek megfelelően – titkos volt.

“Schmitt Pál köztársasági elnök a jövőben is a legszélesebb körű kapcsolatot ápolja a magyar emberekkel, civil szervezetekkel, valamint politikai pártokkal, az ország jó hírét kelti kiterjedt és intenzív nemzetközi tevékenységével” – közölte a hivatal.

Az MSZP törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját “tisztázni” lehessen – közölte Molnár Csaba országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón.

A politikus úgy fogalmazott: a “lex Schmittre” azért van szükség, mert az államfő múltját “tisztázatlan ügyek, zavaros történetek” lengik be. “Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat”, így nem cáfolta, hogy korábban jogerősen felfüggesztetett szabadságvesztésre ítélték – mondta. Az egyes közjogi méltóságok múltjának átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc terjesztette a Ház elé.

Molnár Csaba emlékeztetett arra, hogy egyes a vívószövetséggel kapcsolatos állambiztonsági iratok szerint Schmitt Pált 1964-ben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és társadalmi tulajdon gondatlan rongálása miatt négy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Szólt arról, hogy a jelenlegi köztársasági elnök 1976 és 1981 között az Astoria szálló szobakiosztásért is felelős igazgató-helyettese volt. Molnár Csaba ezzel kapcsolatban Ungváry Krisztián történészt idézte: a hotel “betechnikázott objektum volt, amit az állambiztonság előszeretettel használt célszemélyeivel szemben”. Hozzátette, ebben az időszakban két szigorúan titkos tiszt is az Astoriában dolgozott Schmitt Pál közvetlen munkatársaként. “Életszerűtlen feltételezés volna, ha azt gondolnánk, Schmittnek fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei a munkahelyén” – idézte Molnár Csaba Ungvárynak a hvg.hu hírportálon megjelent írását, kijelentve: a szobakiosztás felelőseként az akciók egy részéhez “neki kellett biztosítani a feltételeket”.

Molnár Csaba közölte: törvényjavaslatuk alapján minden közjogi méltóságnak nyilatkoznia kellene arról, hogy bármilyen módon együttműködött-e az állampárt állambiztonsági szolgálataival, illetve hogy korábban elítélték-e bűncselekmény elkövetése miatt. Ugyanez vonatkozna a jövőben köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, miniszterelnöknek, az Alkotmánybíróság elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt személyekre. A nyilatkozattal kapcsolatos adatok nyilvánosak lennének a javaslat szerint.

facebook:

0 Komment