Elfogadta a román szenátus a magyar nyelv napjának megünnepléséről szóló törvénytervezetet

Elfogadta a román szenátus kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett törvénytervezetet, amely Romániában is a magyar nyelv napjává nyilvánítaná november 13-át.

Az ellenszavazat nélkül elfogadott javaslatot 62-en támogatták, míg 4 szenátor tartózkodott.

Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója által közösen kezdeményezett jogszabály értelmében ezen a napon a magyarlakta településeken különböző kulturális programokat szervezhetnek, amelyekhez a helyi önkormányzatokon kívül a civil szervezetek is hozzájárulhatnak. A tervezet kitér arra, hogy a közmédia is sugározhat az ünnepre hangoló műsorokat. Ha a parlament megszavazza a törvénytervezetet, a magyar tannyelvű iskolák ünnepélyes keretek között is megemlékezhetnek a magyar nyelv napjáról.

A törvénytervezet indoklásában a kezdeményezők megemlítik, hogy miután az ENSZ 1999-ben február 21-ét az anyanyelv világnapjává nyilvánította, a román parlament több kisebbség esetében is törvényt fogadott el az illető közösség nyelvének napjáról. Romániában például szeptember 28-a a cseh, december 13-a pedig a tatár nyelv napja.

A törvény kezdeményezői rámutattak: a Kárpát-medencében november 13-án ünneplik a magyar nyelv napját, és a romániai magyarok is csatlakozni szeretnének ehhez az ünnephez.

A magyar nyelv napjáról szóló tervezetet a szenátus után a bukaresti képviselőházban is vitára bocsátják.

A magyar Országgyűlés 2011 szeptemberében nyilvánította a magyar nyelv napjává november 13-át, a magyar nyelvet az államigazgatásban és a közoktatásban hivatalossá tevő 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját.

Átfogó akcióba kezd az RMDSZ a magyarság nyelvi jogainak az érvényesítéséért

Kolozsvár, 2015. június 16., kedd (MTI) – Átfogó akcióba kezd a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság nyelvi jogainak az érvényesítéséért – közölte keddi hírlevelében a szövetség.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége arra készül, hogy ellenőrzi a nyelvi jogok érvényesülését valamennyi olyan romániai településen, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot. Ahol hiányosságokat talál, ezek orvoslását kéri a polgármestertől vagy az illetékes intézményvezetőtől.

„Amennyiben elvárható időben nem történik változás, jogi útra tereljük a jogsérelmet” – idézte a hírlevél Székely Istvánt, az RMDSZ társadalomszervezési ügyvezető alelnökét, a program felelősét.

A romániai törvények a kisebbségek 20 százalékos helyi arányához kötik a többnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a helyi közigazgatásban.

Székely István az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy több mint ezer erdélyi közigazgatási egységben illetik meg a román törvények által biztosított nyelvi jogok a magyar közösséget. Elmondta, valamennyi településen nemcsak feljegyzés, hanem fénykép is készül a helységnévtáblákról, az intézménynévtáblákról, de megvizsgálják az önkormányzati honlapok kétnyelvűségét, valamint azt is, hogy milyen mértékben biztosított az anyanyelvi ügyintézés a közhivatalokban.

Az ügyvezető alelnök szerint többnyire olyan településeken mutatkoznak gondok a nyelvi jogok érvényesítésében, ahol nem magyar a polgármester, de még a magyar többségű Székelyföldön sem tökéletes a helyzet. „Befogadják a magyar nyelven megírt kérvényeket, de a jegyző csak kivételes esetekben válaszol magyarul” – példázta az ügyvezető alelnök. „A jövő évi önkormányzati választások előtt világossá kell tennünk, hogy aki az RMDSZ színeiben önkormányzati tisztségre pályázik, annak előírt feladata lesz a törvény által biztosított nyelvi jogok érvényesítése” – tette hozzá Székely István.

Az alelnök hozzátette, hogy első körben a román törvények által biztosított jogokat kérik számon, de próbapereket terveznek olyan kérdésekben is, amelyekben a román jogszabály ütközik a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekkel.

facebook:

0 Komment