A közjegyző segít – A házastársi szerződésről

(Budaörs, 2015. április 16. – Budaörsi Infó) Cikksorozatunkat a Budaörsi Infó áprilisi számában tovább folytattuk Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző tanácsaival. Áprilisi lapszámunkban a házassági szerződésről olvashattak, és arról, hogy miért jó, ha a felek előre gondolkodnak. Akiknek nem sikerült a lapban elolvasni a cikket, most megtehetik!

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy házassági szerződést a felek vagy házasságkötés előtt, vagy az életközösség létrejötte után lehet kötni, viszont amikor már befejeződött a kapcsolat, és szétköltöztek a felek, akkor ez utólag már nem pótolható.

„Magyarországon az új Ptk. új helyzetet teremtett a családjog és a házasság terén is. Elsősorban azzal, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjogi normákat beillesztették a polgári törvénykönyvbe, mint ahogy azt Nyugat-Európában szokás. Mostantól nem Családjogi törvénynek, hanem Családjogi Könyvnek hívjuk, mert ez csak egy része a nagy törvénykönyvnek.”

A házassági vagyonjogban, a törvényes vagyonjogi rendszerben hogyan oszlik el a jövedelem, amennyiben megszűnik a kapcsolat?

„Ebben a rendszerben minden vagyon közös, amely a házasság fennállása során keletkezett. Ha valaki meghal, vagy válás folytán megszűnik a házasság, akkor a vagyont fele-fele arányban osztják el. Ehhez képest vannak azok a vagyontárgyak, amelyek külön vagyonba tartoznak.

Ezek a házasság előtt már megvolt vagyontárgyak, valamint azok a vagyontárgyak, amelyeket valamelyik fél öröklés vagy ajándék útján szerzett. Ezek alkotják a házastársak különvagyonát. Viszont a különvagyon hasznai közös vagyonnak számítanak. Vagyis ha az egyik fél örököl egy lakást, akkor az abból befolyó bérleti díj közös vagyon, és közös vagyonból is kell fenntartani.”

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf

Milyen típusai vannak a házassági vagyonjogi szerződéseknek?

„A törvény lehetőséget biztosít házassági vagyonjogi szerződés létrehozására, és két modellt is ajánl, amivel fel lehet váltani ezt a törvényes vagyonjogi helyzetet. Az egyik modell a vagyon-elkülönítés, ami azt jelenti, hogy minden valamelyik fél külön vagyonába tartozik. Amit keresnek az is a különvagyonuk.

Azonban egy dologban meg kell állapodni, hogy a közös háztartást milyen arányban tartják fent. A másik komoly korlát, hogy a kiskorú gyermekekről mindenekelőtt kell gondoskodni. Ebben az esetben hiába van az, hogy az egyik félé az összes ingatlan.

Ha elválnak, és a gyermeket el kell helyezni, akkor a bíróság döntési szabadságát nem korlátozza, hogy az a lakás, amelyben élnek, a férj nevén van, mert ha az anyánál helyezi el a gyermeket, akkor a továbbiakban is abban a lakásban maradhat. Bár a férj tulajdona, de a felesége használhatja.

A másik vagyonjogi rendszer a közszerzemény rendszer. Ez a német törvényes vagyonjogi rendszer alapjaira épül. A lényege az, hogy két releváns időpont van. Az egyik amikor megkötik a szerződést, a második amikor megszűnik a házassági életközösség (elköltözik az egyik fél vagy meghal).

Eközött a két időpont között, ami vagyon termelődik, az a felek a különvagyona lesz attól függően, hogy hogy egyeztek meg a szerződésben. A végpontban el kell számolni: a szerződésben kikötött arány szerint, ha ez nincs kikötve, akkor fele-fele arányban megtérítési kötelezettségek támadnak. Ha termelődött 20 millió forint, és ebből l5 millió a férj nevén van, 5 millió az asszony nevén, akkor a feleség 5 millió forintra igényt tarthat a férjével szemben.”

Milyen előnyei vannak a közszerzemény rendszernek?

„Ez két szempontból nagyon előnyös. A hitelezők azt látják, hogy az ingatlan a férj nevén van. Ők nem kockáztatnak ilyenkor, mert a törvényes vagyonjogi rendszerben hiába van a férj nevén az ingatlan egészében, annak a fele akkor is a feleségé, ha nincs benne az ingatlan-nyilvántartásban.

A törvényes vagyonjogi rendszer szerint ha valaki egy másik személytől ingatlant vesz, akkor az első kérdés az, hogy van e az eladónak házastársa? Ha van házastársa, akkor ő is kell a szerződéshez. Az eladó házastársa nélkül nem veszünk ingatlant. Mert ha nincs ott, akkor ő bármikor indíthat tulajdonjogi pert.

Ilyenkor nyilatkoznia kell a házastársnak, hogy az ingatlan az eladó különvagyona, vagy ott helyben kell kötni egy vagyonjogi szerződést, amelyben megállapodnak, hogy az eladó különvagyonába tartozik az ingatlan.

A közszerzeményi rendszer ezzel szemben ötvözi a vagyonközösség és a vagyonelkülönítő rendszer elemeit, mert egyrészt a felek viszonyában a fele-fele a végén érvényesülni fog, addig viszont kockázatmentes a dolog, mert a feleségnek nem kell attól félnie, hogy a férj hitelezői elviszik az ő dolgait és fordítva.

Tipikusan vállalkozási tevékenységet végző házastársak esetén ez egy nagyon jó megoldás arra, hogy legyen olyan vagyon, amit a hitelező nem tud végrehajtás alá vonni. Ne váljanak teljesen földönfutóvá, ha az egyik házasfél üzlete becsődöl. A házassági vagyonjogi szerződéseknek van egy nyilvántartása.

A házassági vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartását a közjegyző vezeti, és ennek a nyilvántartásnak az a haszna, hogy abban az esetben, ha a szerződés bekerül a nyilvántartásba, akkor a hitelezők nem hivatkozhatnak arra, hogy ők nem tudtak erről.

Ameddig nincs benne a nyilvántartásban, addig ez csak a felek viszonyát rendezi, tekintettel arra, hogy a hitelezők csak azt tudták, hogy házas az adós, tehát biztos van egy házastársa, akinek ott van a fele vagyona, amely fedezetül szolgálhat. A vagyonközösségben ugyanis nem csak a vagyon a közös, hanem a tartozás is.

Így a hitelezők arra számítottak, hogy majd az adós házastársától is elveszik az ő vagyontárgyait és akkor ki tudják elégíteni a követeléseiket. Ha benne van a nyilvántartásban a szerződés, akkor innentől kezdve erre nem hivatkozhatnak, és innentől kezdve a hitelező felelőssége, hogy beletekintett-e a nyilvántartásba.”

Kötelező valamely típus mellett elköteleződni?

„Lehet ötvözni ezeket a rendszereket. Lehet mondani, hogy a lakás külön vagyon a nyaraló közös vagyon. Ezek csak modellek, amelyeket a törvény felajánl, a felek gyakorlatilag à la carte jelleggel alakíthatják ki ebből a számukra legkedvezőbb megoldást.” Kinek ajánlaná, hogy házassági szerződést kössenek? „Ilyen jellegű szerződéseket többnyire akkor kötnek az emberek, ha nagy a vagyoni különbség a két fél között, vagy valamelyik fél vállalkozási tevékenységet folytat. Nagy értékű öröklés esetén is hasznos lehet egy házassági vagyonjogi szerződés.”
(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment