Változások a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárásban

(Budaörs, 2015. április 27. – Budaörsi Infó) Az Új Magyar Közigazgatás (ÚMK) idei első számában Dr. Bisztriczki László írására szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Dr. Bisztriczki László tanulmányában a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárással kapcsolatban olvashatnak fontos részleteket, és több bizonytalanságra is fény derül.

A birtokvédelem polgári jogi jelleget mutató fő rendelkezései a dologi jog szabályai között helyezkedtek el a Ptk.-ban,[1] és ezen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) sem változtatott. A birtokvédelmi eljárás lefolytatása azonban külön eljárási törvényen, 2005 novemberéig az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényen,[2] ezt követően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen (a továbbiakban: Ket.) nyugodott.

Tekintettel a birtokvédelmi eljárás sajátságosságaira, és a felvetődő jogalkalmazási nehézségekre a jogalkotó a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet megalkotásával tisztázta azt a jogbizonytalanságot eredményező kérdést, hogy a Ket. szabályai mennyiben alkalmazhatóak a birtokvédelmi eljárásra, ezzel együtt speciális – polgári eljárásjogi jelleget is mutató – részletszabályokat határozott meg az eljáráshoz. E – mindössze hét szakaszból álló – rendeletet váltotta fel a 2015. március 1-jén hatályba lépett, a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: birtokvédelmi rendelet).

Az elődjénél sokkal részletesebb, konkrét eljárási szabályokat is tartalmazó birtokvédelmi rendelet számos újdonságot tartalmaz a jogalkalmazók számára, de több bizonytalanságot is hordoz magában.

A birtokvédelmi rendelet és a Ket.

A jogalkotó úgy indokolta a birtokvédelmi rendelet megalkotásának szükségességét, hogy az Új Ptk. nyomán jogdogmatikai megfontolásból új alapokra kellett helyezni a birtokvédelmi eljárást is, ezen túlmenően szükség volt a vonatkozó rendelkezések egyszerűsítésére, az eljárás gyorsítására annak hatékonysága növelése érdekében.

A birtokvédelmi rendelet megalkotásával a jogalkotó azt a célt is meg kívánta valósítani, hogy az alapeljárást leválassza a Ket. rendelkezéseiről. Ezt részben megtette azzal, hogy a Ket. szabályaihoz hasonló, de attól részben eltérő eljárási szabályokat alkotott (pl.: az eljárási határidő számítása, kizárás), illetve azzal, hogy nem rendelkezett általánosságban a Ket. alkalmazhatóságáról.

Ennek ellenére már a birtokvédelmi rendelet 18. §-a az adatkezelésre vonatkozó szabályok körében egyértelműen a Ket. idevonatkozó szabályainak alkalmazását írja elő.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a birtokvédelmi rendelet nem rendelkezik pl. a helyszíni szemlével kapcsolatos értesítés, a meghallgatással kapcsolatos idézés szabályairól, vagy a birtokvédelmi eljárás során a Ket. 64. § (1) bekezdése által eddig elvárt egyezségkötés megkísérlésével kapcsolatos szabályokról.

Az alapeljárás leválasztása ebben a tekintetben teljes körűen nem történt meg, így a gyakorlatban a Ket. szabályainak alkalmazása nélkül a birtokvédelmi eljárás lefolytatását nem lehet megvalósítani.[3]

A Ket. alkalmazhatóságát a birtokvédelmi rendelet nem zárja ki, és a Ket. hatályát meghatározó rendelkezések sem tiltják a Ket. alkalmazását a birtokvédelmi eljárás során.[4]

A birtokvédelmi határozat végrehajtása során a birtokvédelmi rendelet egyértelműen a Ket. szabályaihoz irányít, kimondja, hogy „… a Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni…”,[5] habár a végrehajtási eljárás leválasztása nem is szerepelt az eredeti célok között.

A Ket. szabályainak kizárása hiányában alkalmazását – amennyiben eltekintünk 3. számú lábjegyzetben felidézett elvi-fogalmi kollíziótól – csak a lex specialis derogat legi generali elv fordított alkalmazása korlátozza, vagyis ahol a birtokvédelmi rendelet speciális szabályt nem ír elő, az általános szabály nem került felülírásra, vagyis alkalmazható. (…)”

facebook:

0 Komment