Árendás Péter: „Kell, hogy a gyerekek értsék a világot, ne csak használják!”

(Budaörs, 2014. december 09. – Budaörsi Infó) Az elmúlt időben sokat olvashatunk arról a médiában, hogy az oktatási intézményekre milyen hatással volt az elmúlt évben az ún. államosítás. Megkérdeztük az ország legjobb gimnáziumának igazgatóját, Árendás Pétert, hogy ő mit gondol erről.

A budaörsi Illyés Gyula Gimnázium a 2014-es évben ismét első lett a legjobb vegyes típusú iskolák mezőnyében. Árendás Péter, az intézmény igazgatója a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ennek a rangsornak nincsen semmiféle jelentősége.

„Rengeteg munka van abban, hogy az Illyés ilyen előkelő helyen végzett, viszont az, hogy az első ötvenben, vagy az első százban vagyunk benne, az majdnem teljesen mindegy. Az első százban benne lenni már nagyon szép eredmény.”

Mi alapján választják ki a legjobb iskolákat?

„Fontosak a kompetenciamérésen elért eredmények, az érettségi eredmények, nyelvvizsgák száma, és a felvételi továbbtanulási arány. Ezekben az Illyés az élmezőnyben van. Azonban ezt a pozíciónkat, amit most elértünk, megőrizni legalább olyan nehéz, mint amilyen nehéz volt elérni ezt a jó eredményt.”

Mi a titka az Illyés sikerének?

„Nincs titok. Nagyon-nagyon jó tanárok és nagyon-nagyon jó diákok vannak nálunk. A legmeghatározóbb azonban az, hogy egy iskolában legyen helye az alkotó autonóm tanári létnek és tevékenységnek. Ez nálunk már hosszú évek óta megvan. Ha valakinek van igénye valamilyen szakkörre, önképző körre, tehetség gondozásra, azt lényegében amíg erre volt forrás, addig mindezt szabadon megtehette. Ha véget is ért a hatodik-hetedik óra, még sok közösségi program volt, ami összekapcsolta a tanárokat és a diákokat. Jó értelemben vett szabad légkörben könnyebb elérni ilyen eredményeket.”

Az oktatás  úgynevezett államosításával a források elosztása változott, ez az Önök iskoláját hogyan érintette?

„Nem nagyon volt költségvetése a Kliknek erre az évre. Még csak azt se nagyon mondhatta a tankerület igazgatója, hogy majd a jövő hónapban lesz valamire pénz, hisz teljes mértékben kiszámíthatlan volt. Nagyon komoly programjaink maradtak el, sérültek vagy lettek egyszerűbbek, rövidebbek, mert nem volt rá forrásunk.

Budaörs város, a korábbi fenntartónk, aki jelenleg már csak működtetőnk, megpróbál helytállni és segíteni nekünk. Ebből fakadóan egy pár programunk úgy-ahogy megrendezhető volt.

Nekünk 5 évre előre megvannak a tudományos kulturális programjaink. Ebben a hónapban kell majd kitalálnunk, hogy ki hová utazzon a következő 5 évben. Nekem most úgy kellene előre terveznem, hogy azt sem tudom, hogy decemberben milyen forrásaink lesznek, nem hogy öt év múlva!

Úgy kellene kötelezettséget vállalnom most, hogy itt fogadunk 10 országból egy delegációt egy félidős értékelésre, megbeszélésre, analízisre, mondjuk két év múlva, hogy fogalmam sincs hogy jövőre vagy jövő hónapban mekkora források állnak rendelkezésre. ezen a téren semmi nem javult!”

Tudna konkrét példát mondani?

„Az elmúlt héten fogadtunk négy különböző országból diákokat, akikkel három-négy évvel ezelőtt fixáltuk le ezt a program volt, ami egy tudományos közös mérés, közös elemzés volt.

Romániából, Hollandiából, Bulgáriából és Görögországból érkeztek a diákok hozzánk. Ebből állt össze egy nemzetközi osztály, akik egy héten át, egy projekt keretén belül, tudományos laboratóriumi méréseket végeztek. Itt voltak szállás, utazási és kulturális költségek. 35-40 ember mozgatásáról és ellátásáról beszélünk. Ennek a költségvetésének 0%-ára kaptunk (1 millió Ft körülbelül) forrást.

Ebből az egy millió forintból a program megkezdése előtti napig egy forint sem állt rendelkezésre, később sem és most sem.

A Városháza szinte perceken belül mozgósított többszáz ezer forintot, hogy segítsen nekünk. Ezen felül pedig sajnos a saját alapítványunk végső lefogyasztása került napirendre, és az iskola a legutolsó erejéből a saját forrásaiból fedezte ezt a programot.”

Mi az, amit még ezen felül problémaként tapasztalt meg az elmúlt évben?

„Az informatikai felújításra másfél éve egyetlen forint sincs. A szerverünk hetente mondja be az unalmast.

Igazából azon aggódunk, hogy egyáltalán megjavítható-e, mert elég régi. Másfél éve mondjuk, hogy teljes cserére lenne szükségünk, de nincs rá másfél év óta pénz, ugyanúgy, ahogy tanulói számítógépekre sincsen. Semmiféle informatikai eszközre sincsen pénz. Másfél év óta moratórium van, amióta az állam az iskola fenntartója.

Amíg Budaörs volt a fenntartó, addig legalább tudtunk tervezni. Ha megtudtuk indokolni, hogy miért kértünk valamire pénzt, a költségvetési vitát követően egy teljes éven keresztül én pontosan tudtam, hogy mire van pénz, mire nincs.

Ami értelmes program volt és megtudtuk mondani, indokolni hogy miért szükséges, azt 90 feletti százalékban finanszírozta az önkormányzat. Most nem tudja azt mondani a tankerület, hogy várjunk, mert jövő héten, vagy jövő hónapban lesz rá pénzt. Azt sem tudja megmondani, hogy jövő hónapban vagy fél év múlva mire lesz. A tervezhetőség nagyon lecsökkent.”

Ön szerint mi lett volna a megfelelő megoldás az iskolák úgynevezett államosítása helyett?

„Az lett volna a jó megoldás, hogy ha az iskolák dönthettek volna szabadon, hogy szeretnének-e állami fennhatóság alá kerülni. Hogyha képes anyagilag és szakmailag fenntartani egy iskolát az önkormányzata, akkor tehesse meg. De nem ez történt, kötelező jelleggel valamennyi iskola államosításra került. Lényegesen kisebb forrásokkal azokon a helyeken, ahol a település ennél sokkal többet szánt rá.

Ezt a magyar parlament megszavazta, ezen törvény módosítással lehetne csak megváltoztatni. Nagyon csodálkoznék rajta ha ez a következő egy két évben változna.”

Ön szerint mi várható a jövőben?

„Szerintem nagyon kevés pedagógus van tisztában a 2015-ös költségvetéssel. Én magam sem olvastam a parlament által készített költségvetést, hanem újsághírek alapján tudok erről beszélni.

Olyan irányok olvashatóak ki a jövő évi költségvetésből, amik egyértelműen forrásszűkítést, forráskivonást jelentenek az oktatás szempontjából, és ha ez igaz, akkor az nagyon rossz!

Sajtóhírek alapján hallom én is, hogy a középiskolai tanulói arányok átalakítása úgy valósulna meg, hogy csökkenne a gimnáziumba járók száma és növekedne a szakközépiskolákba járóké, valamint még jobban növekedne a szakmunkásképzőbe járók aránya. Amennyiben ez igaz, akkor ezt én nagyon rossz iránynak tartom!”

Miért tartja ezt rossz iránynak?

„Azért tartom rossz iránynak, mert 2014–2015-ben, a XXI. században, miután valaki elvégez egy iskolát, élete végéig még négyszer-ötször-hatszor szakmát fog váltani.

Hogyha valakit kiképeznek kőművesnek vagy szerszámkészítőnek és befejezi ezeket a tanulmányokat, akkor ő érettségi nélkül csak arra a szakmára koncentrálhat, nincs más lehetősége.

Semmi garancia nincs arra, hogy az állása megmarad, hogy nem kell magát átképezni egy adott munkahelyre, egy másik szakmára. Ha nincsenek meg a világról az alapvető ismeretei, nem tanult kémiát, fizikát, de akár nem tanult magyart vagy történelmet – hiszen a szakiskolákban elenyésző a közismereti óraszám, lényegében a gyerekek semmivel nem találkoznak, ami közismereti tantárgy -, nem lesz meg az az háttértudása, amire a XXI. században szüksége lenne ahhoz, hogy a gyerekek értsék a világot és ne csak használják!

Ebből fakadóan az se volna pocsékolás, ha minden gyerek érettségivel zárná az iskolát. Azonban mivel lement a tankötelezettség 16 évre 18 évről az új törvény alapján, így egyre csökken az esélye ennek is. 

A mai világban ahhoz, hogy valaki értse a világot, tudja magát tovább képezni, tudja magát átképezni, tudjon váltani, ha szükséges, nagyon-nagyon fontos tudás az érettségi, illetve azok a tantárgyak amelyeket az érettségi előtt tanult.”

Mit gondol fontos, hogy minél több diplomás legyen Magyarországon?

„Szerintem nem lenne túlzás, ha mindenkinek diplomája lenne. Annyira bonyolult a világ, hisz harminc évvel ezelőtt azt mondták, hogy 18-20 év az ismeret-duplázódás. Ennyi időnként a Földön lévő ismeret anyag megduplázódik. Ma ez az ismeret-duplázódás, másfél-két év. Amikor ilyen szintű tudás- és információ robbanás van, akkor nem lehet ugyanazzal a tudáspotenciállal egy nemzetet, egy országot vagy akár egy családot szinten tartani. Világméretű verseny folyik, hogy hol, milyen a technológia.

Lehet, hogy egy ország rááll egy összeszerelő munkára, de semmilyen hozzáadott értéket nem ad hozzá. Erre be lehet állni, de nem ez az érvényesülés útja. Itt minden egyes iskolázott emberre szükség van ahhoz, hogy a mai világban az ember helytálljon.”

Az Illyés Gimnázium tervez-e a jövőre vonatkozólag változtatásokat eszközölni az oktatási rendszerében, modelljében?

„Nekünk az a feltett szándékunk, hogy ezt a színes, összetett és nagyon minőségi képzést folytassuk a továbbiakban is. Szeretnénk megőrizni a létszámunkat.

Úgy gondolom, hogy már tettünk le az asztalra annyit, hogy úgy kelljen számolni az Illyéssel, mint egy olyan középiskolával, ahol  nagyon komoly érettségit szerezhetnek a tanulók és ami kiválóan felkészíti a diákokat a továbbtanulásra.

Amilyen mozgásterünk van, annak keretében egy saját tantervet készítünk. Szeretnénk a jelenlegi vonalon maradni, és folytatni a nagyon erős gimnáziumi képzésünket.”
(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment