2020-tól középfokú nyelvvizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele?

Pénteken tartja következő ülését a Felsőoktatási Kerekasztal, amelyen megtárgyalják a felsőoktatás átalakításának új koncepcióját. A tervezet szerint bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét, csökkenne a szakok száma, és 2020-tól középfokú nyelvvizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.

A kormany.hu oldalon közzétett 87 oldalas dokumentum – amelynek végleges változata december közepén kerülhet a kabinet elé – rögzíti: 2030-ra megvalósulhat egy biztos alapokon nyugvó, nem pusztán közösségi forrásokból táplálkozó felsőoktatás, amely a minőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források bevonásával is finanszírozni tevékenységét. A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel szükséges szabályozni.

A felsőoktatás finanszírozásában – a változatlan, vagy kismértékben növekvő állami szerepvállalás mellett – a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra, ennek érdekében külföldön és belföldön egyaránt szisztematikusabban kell értékesíteni azt a tudást, amit az intézmények felhalmoztak.

A koncepció szerint a hallgatók teljesítménye közötti különbségtétel legalább ennyire fontos: a motiváltabb, magasabb munkabírású hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy egymást ösztönözve tovább juthassanak tanulmányaikban, külföldi és munkaerő-piaci tapasztalatokra tehetnek szert, sőt, akár már iskolaéveikben bekapcsolódhatnak valós gyakorlati projektekbe vagy éppen igazi alapkutatási feladatokba.
Rögzítik, hogy egyetem, tudományegyetem és alkalmazott tudományegyetem mellett alkalmazott főiskolák működnek. A kevésbé fejlett térségek végérvényes leszakadását a közösségi főiskola bevezetésével lehet megakadályozni – írták a kormány által első olvasatban tárgyalt anyagban. Nem cél ugyanakkor, hogy ilyen intézmények tömegesen működjenek: a kormány csak a felsőoktatáshoz való teljes körű hozzáférés céljának szempontjából releváns településeken támogatja létrehozásukat.
Kitérnek arra, hogy képzési szintek (felsőoktatási szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, szakirányú továbbképzés) megtartása mellett a képzési szerkezet átalakítására van szükség. Ennek következtében a szakok – 2005-től napjainkig – folyamatosan növekvő számát a tapasztalatok alapján országosan és intézményi szinten is csökkentenék. Új kormányrendeletben szükséges közzétenni a felsőoktatási szakképzések, alapképzések, osztatlan és mesterképzések, illetve szakképzettségek jegyzékét, melynek összeállítása során minden képzési területen be kell vonni az érintett szakmai szervezeteket.
A rövidciklusú képzésektől eltekintve, valamennyi képzésben elő kell írni az idegen nyelven is meghirdetendő kreditek mennyiségét, minimális célérték a kreditek 10 százaléka, ami törvénymódosítást igényel. Támogatni és ösztönözni szükséges az idegen nyelvű képzések indítását, aminek végrehajtása az intézményi szintű felelősségi körbe tartozik.

Lehetővé tennék, hogy az azonos fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmények közös képzés keretében egymás infrastruktúráját használva folytathassanak képzéseket. Ehhez szintén törvénymódosítás szükséges, ahogy a tanulási eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsga, hanem a képzés kezdetén és zárásakor egyaránt megírandó speciális kompetencia teszthez is. Utóbbi egyértelművé tenné, hogy az adott intézmény képzésének köszönhetően a hallgató milyen fejlődést ért el felsőfokú tanulmányai során. Bővítenék a Mentorprogram forrásait, hogy csökkenjen a lemorzsolódás a felsőoktatásba már bekerült hátrányos helyzetű hallgatók körében.

Az oktatói kiválóság növelése érdekében bevezetnék az oktatók teljesítményközpontú, előmeneteli rendszerét. A dokumentum szerint mérni kell az oktatói teljesítményt, egyúttal meg kell teremteni a versenyképes bérezés feltételeit. Növelnék az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát is. Az oktatói teljesítmények mérése érdekében be kell vezetni az oktatói munka értékelésének kötelező rendszerét, az egyes szakokon legjobban teljesítő oktatóknak többletjuttatás biztosítása indokolt.

A 2012 és 2016 között érvényes minősítési rendszert (kiemelt intézmény, kutatóegyetem, kutató kar, alkalmazott tudományok főiskolája) a tapasztalatok alapján új, célzott kiválósági rendszer, a nemzeti kiválósági központok rendszere váltja fel. Eszerint egy-egy nemzetközileg kiemelt kutatási-képzési terület, és az ehhez kapcsolódó szervezeti egységek (nem pedig a teljes intézmény) kapnak minősítést és céltámogatást.

Kitértek arra is, hogy a 2020-tól a felsőoktatási felvételi bemeneti követelményének számító középfokú (vagy azzal egyenértékű) nyelvismeret a köznevelés megújulását, a jelentősen átalakított intézményrendszer és az új szakmai koncepciók sikerét feltételezik.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI-nek korábban azt mondta: az új felsőoktatási koncepciót széles körű egyeztetés előzte meg. Az elmúlt hónapokban a Felsőoktatási Kerekasztallal, az összes hazai felsőoktatási intézmény vezetőjével, nagyvállalatokkal és kkv-kkal, önkormányzati vezetőkkel, kamarákkal, és minden, felsőoktatásban érintett szereplővel megtörténtek az egyeztetések. A megfogalmazott javaslatok nagy része bekerült a felsőoktatási koncepcióba, a kritikai észrevételek alapján pedig több elemet is átdolgoztak – mondta.

facebook:

0 Komment