Bizalomhiány a német-francia kapcsolatokban – HÁTTÉR

Rég nem tapasztalt, súlyos bizalomhiány jellemzi a német-francia kapcsolatokat Nicolas Sarkozy államfő küszöbönálló berlini látogatása előtt.

A helyzet annyira  válságos, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung által csütörtökön idézett francia diplomaták már a korábbi német kancellárok, Gerhard Schröder, Helmut Kohl és Helmut Schmid alatti időket sírják vissza. Az újságnak nyilatkozó diplomaták szerint azokban az években a kétoldalú együttműködés terén rendszeres volt egymás kölcsönös informálása, illetve a kölcsönös egyeztetés, ami most szinte teljes mértékben lekerült a napirendről.

Korábban – mint utaltak rá – Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy elnök között is jóval több  a négyszemközti találkozó. A megváltozott viszonyt jellemzi ugyanakkor, hogy a péntekre tervezett eszmecsere hét hónap óta kettejük első – közvetlen – találkozója lesz. A német kancellár és a francia államfő sokban különbözik egymástól, ugyanakkor mindkettő elismeri a másik nemzeti vezetői képességeit.

Ami a tárgyalások napirendjét illeti, értesülések szerint Merkel és Sarkozy a jövő heti EU-csúcs előkészületeit vitatja meg, különös tekintettel az euró stabilizálását célzó intézkedésekre, a görög válságra, valamint Horvátország tervezett uniós csatlakozására. Szó lesz még az észak-afrikai helyzetről, valamint a Közel-Keletről, a schengeni megállapodás jövőjéről, továbbá Németország energiapolitikájáról, konkrétan az atomerőművek 2022-ig tervezett lekapcsolásáról. Ez utóbbit Párizs hivatalosan nem kommentálta, de a diplomáciai kulisszák mögött mindezt megkérdőjelezte, mégpedig elsősorban az áram árának alakulása, valamint a környezetvédelmi normák betarthatósága tekintetében.

Európa – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta – erősen megosztott ezen a téren. Az egyik oldalon Németország mellett Olaszország és Ausztria áll, míg a másikon Franciaország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Csehország.

Az újság szerint külpolitikai téren is több a súrlódás. Párizs – több más nyugati fővárossal együtt – meglehetősen rossz néven vette, hogy Németország elutasította a Líbia elleni nemzetköz katonai akcióban való közvetlen szerepvállalást. Azóta ebben a kérdésben némelyest közeledtek az álláspontok, miután Berlin aktív közreműködést ígért Líbia háború utáni talpra állításához, valamint elismerte a líbiai ideiglenes kormányt.

Borúlátó képet festett a kétoldalú kapcsolatokról csütörtökön a Financial Times Deutschland is. A német üzleti körök lapja ugyancsak azt írta: francia diplomáciai körökben úgy vélik, hogy a jelenlegi német kancellár jóval kevésbé gondolkodik “francia-német kategóriákban”, mint elődei.  A kapcsolatok jóval lazábbá, az egyeztetések kevésbé intenzívebbé váltak, miközben Franciaországa korábbinál jóval szorosabb viszonyt épített ki Nagy-Britanniával.

Mindezt a berlini kancellári hivatalban sem cáfolták. Hivatali források elismerték, hogy Merkel és Sarkozy “kölcsönösen csalódott egymásban”. A két ország azonban együttműködésre van ítélve – tették hozzá. Példaként említették Christine Lagarde közös jelölését a Nemzetközi Valutaalap élére, valamint a Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatos közös álláspontot.

facebook:

0 Komment