Pünkösd 2014 – Öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdítottak

Pünkösd alkalmából ünnepi szentmiséket, istentiszteleteket tartanak vasárnap és hétfőn országszerte és a nagyvilágban. A keresztények ezen az ünnepen a Szentlélek eljöveteléről és az egyház alapításáról emlékeznek meg. A magyarországi egyházi vezetők Esztergomban, Debrecenben és Budapesten mutatnak be ünnepi szertartást. Egyházi zászlók, magyar és székely lobogók alatt, zarándokok tízezrei érkeztek szombaton délelőtt a csíksomlyói Hármashalom-oltár elé, ahol helyi idő szerint déli fél egykor (magyar idő szerint 11.30-kor) kezdődött a pünkösdi búcsú hagyományos szabadtéri szentmiséje.

Csíksomlyói búcsú – Öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdították a híveket a szentmisén

Öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdította a híveket a csíksomlyói pünkösdszombati szentmisén Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános. A szentbeszédben Isten igéje meghallgatásának és megélésének a fontosságára is felhívta a figyelmet.

    A pünkösdszombati szentmise prédikációjában a Maros-Küküllő kerületi főesperes kijelentette: a boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet. Mint fogalmazott, e tekintetben valóban “nagy volt” a Szűz Mária, Jézus anyja, akiről a szentírás is megjegyezte, hogy a szavakat szívébe véste, elgondolkodott rajtuk. “Ha valakinek fontos volt életté váltani a szavakat, Isten megszólításait, akkor az valóban a boldogságos Szűzanya volt” – mondta a főesperes.

    Mária alakjának fontossága kapcsán kiemelte, hogy a szentírásban sokat nem írnak Jézus anyjáról, de a keresztény hit három legfontosabb mozzanatánál, vagyis Jézus megtestesülésekor, az emberiség megváltásakor, valamint az egyház születésekor egyaránt jelen volt.

    A pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséggel kapcsolatban kijelentette: meg kell próbálni a mai plébániai közösségeket és a magyar civil szervezeteket is olyan közösségekké formálni, mint az ősegyház, amely megélte Isten szavát, és ez boldoggá, vidámmá, egymásra figyelő és egymást szerető közösségé alakította.

    Kiemelte, Isten mindenkit megajándékozott adományokkal azért, hogy ezzel gyarapítsa és szolgálja a közösséget. “Akkor lennénk mi az Ige igazi hallgatói, ha a Somlyó hegyén mindenki szembesülne a képességeivel, és eldöntené a Szűzanyára tekintve, hogy ha valamit birtokol, ettől kedve a közösbe teszi, hogy közösségeink sorsa jó irányba mozduljon el” – mondta Oláh Dénes.

    Úgy vélte, hogy a magyar népet, a székely közösségeket is megcélozták azok az arctalan démoni erők, amelyek szét akarják verni (…), és ki akarják szolgáltatni a multik kénye-kedvének. Arra buzdította a híveket, hogy magyarságukat és római katolikus hitüket ne válasszák szét. “Ha becsületes emberként, elkötelezett emberként akarunk élni, a kettőt szorosan össze kell kapcsolni, és meg kell élni” – hangoztatta.

    Fontosnak nevezte, hogy úgy a nemzeti, mint az egyházi közösségek öntudatra, vagyis “mi-tudatra” ébredjenek. Ehhez szerinte Ezékiel prófétához hasonlóan “le kell nyelni” az Igét, vagyis teljesen azonosulni kell Isten szavával. Az ébresztő szót ugyanis – magyarázta – azok a lelkipásztorok, világi munkatársak, elkötelezett édesanyák és édesapák fogják kimondani, akik azonosulnak Istennel, és nem tudnak másként élni, mint hogy folyton rá figyelnek.
 

   Hangsúlyozta, elég volt az értelmetlen zászlólengetésből, az egyházi és a nemzeti romantikából, rá kell ébredni, hogy eljött a munka ideje, amikor mindenki ott teszi a kötelességét becsülettel és számolatlanul, ahová Isten állította. “Ha öntudatra ébredtünk, ha megszólalt bennünk a lelkiismeret, ha elindultunk a megtérés útján, akkor amit tehetünk, hogy felkínáljuk az életünket, mindenestül” – mondta a főesperes.

    Kiemelte, hogy a csodák ideje nem járt le, de olyan tanárokra, lelkipásztorokra és szülőkre van szükség, akik meg tudják győzni a gyermekeket és a fiatalokat, hogy adottságaikat tegyék be a közösbe, és ne tartsák meg maguknak. “Ha képességeinket mind közreadnánk, akkor lehetne még egyszer Erdély földje tündérkert” – mondta a főesperes.

    “Kérjük meg a Szűzanyát, imádkozzon velünk, hogy legyünk öntudatra ébredt, az életünket felkínáló keresztények, egymás képességeit alázattal elismerő emberek, és egyenként, de közösségileg is Isten kezét fogó, vele beszélő viszonyban levő, és őt rajongásig szerető nép” – mondta Oláh Dénes.

    A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartott szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette, aki a szentmise kezdete előtt az idei pünkösdi ünnep üzenetével kapcsolatban kijelentette: annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei vannak.

    A szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. A zarándokok között jelen volt Áder János magyar köztársasági elnök is, aki magánlátogatásra érkezett Erdélybe.

Erdő Péter: a Szentlélek békességet hoz

A Szentlélek békességet hoz, összekapcsolja az embereket és a népeket – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában bemutatott pünkösdvasárnapi szentmisén.

“A Szentlélek békességet hoz, belső örömet, nyugalmat, azt az érzést, hogy a helyünkön vagyunk a teremtésben. Azt a bizonyosságot, hogy Istennek terve van velünk és gondot visel ránk. A Szentlélek összekapcsolja egymással az embereket és a népeket, az emberiséget és a teremtett világot” – jelentette ki Erdő Péter.

A bíboros úgy fogalmazott: a Szentlélek békéje eligazít a mindennapi életben, bölcsességet ad, “a zűrzavaros, mindennapi rohanás helyett megmutatja, hogy mitévők legyünk”.

Erdő Péter arra hívta fel a figyelmet, ha a legfőbb érték az, hogy “éppen most jól érezzük magunkat, akkor saját emberi képességeinket, értelmünket, adottságunkat a személyes szeretetre nem is tudjuk igazán kihasználni”.

Ha pillanatnyi érzések szabdalják szét az életünket – folytatta -, nem érezzük magunk körül egységesnek a világot. Nem látjuk a felelősségünket sem a jövőért, sem a közösségért és “hajlamosak leszünk mindenen marakodni”.

A bíboros elmondta, a mise végén külön imádságban csatlakoznak Ferenc pápához, aki vasárnap este a pápai állam kertjeiben Simon Peresz izraeli államfővel, Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával közösen imádkozik a Szentföld békéjéért. A katolikus egyházfő arra kért minden hívőt, hogy világszerte támogassa imájával ezt a szándékot – tette hozzá a bíboros, aki korábban főpásztori üzenetben kérte csatlakozásra a magyar egyház papjait.

Erdő Péter szerint “az átlagos emberi gondolkodás, a világ lelke bátortalan”, fél a jövőtől, minden elköteleződéstől, áldozatot is vállalni tudó szeretettől, a házasságtól és fél a gyermek vállalásától is. Pedig a másik ember, a legkisebb gyermek is “önálló, halhatatlan méltóságú”. “Ettől láthatjuk meg már a legkisebb gyerekben, az ápolásra szoruló betegben is a nagyszerűséget. Ezért ragyog fel szemükben az örökkévalóság fénye. Ebben a világosságban pedig eltűnik minden anyagias méricskélés, önző számítás, mert az ember iránti szeretetben megérezzük Isten közelségét. Bátrak leszünk tehát az életre, az ajándékozásra, a szeretetre” – e szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.

A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.

Bölcskei Gusztáv: az ünnep az igazságról szól

Pünkösd Isten csodálatos igazságáról szól – hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban tartott igehirdetésében.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke Esterházy Péter írót idézte, aki egy helyen azt írta: “kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot”.

“Az író kimondja: mi itt, a földön bukdácsoló, nyomorult emberek még hazudni sem tudunk az igazság ismerete nélkül” – hirdette a nagytemplom szószékéről Bölcskei Gusztáv, hozzátéve: pünkösdkor kiderül, mi az igazság, Isten csodálatos igazsága, amikor a tanítványok megtapasztalják, hogy “itt van Krisztus közöttünk”.

Bölcskei Gusztáv a továbbiakban arról beszélt, hogy bár a tanítványok saját szemükkel látták Krisztus feltámadását, “mégsem tudta befogadni a szívük”.

Csak amikor Péter kiállt eléjük, akkor értették meg, hogy Krisztus “itt van velünk, él, nem hagyott el” bennünket, s bár szétszakítottságban élünk, különböző nyelvekkel, kultúrákkal, hagyományokkal, most együtt vagyunk – tette hozzá a püspök.

“Ez a pünkösd titka, csodája, ez az egyház születése” – mutatott rá Bölcskei Gusztáv, megjegyezve: “mert ott van az egyház, ahol az emberek rádöbbennek, ráéreznek Krisztus igazságára, boldog örömmel és hálaadással”.

Győzött az igazság, Krisztus nem maradt a halál uralma alatt, velünk van – összegezte pünkösd tanulságát a református egyház zsinatának lelkészi elnöke, külön hangsúlyozva pünkösd üzenetét, amely szerint “az igazság felszabadít, (…) a bűn minden nyomorúságától szabaddá tesz”.

Bölcskei Gusztáv szerint korunk is azt akarja sugallni, hogy nincs igazság, hagyjuk egymást békén, de “akik megtapasztalják Krisztus felszabadító hatalmát, tudják, hogy van igazság”.

“Akik az anyaszentegyházban vannak, hiszik és vallják, hogy a lélek szele meg akar minket mozdítani” – jegyezte meg a tiszántúli püspök, de figyelmeztetett: ehhez fel kell húzni a vitorlákat.

Ha a vitorla nincs rendben, hiába fúj a szél. Isten kész arra, hogy átfújja, áttisztítsa az életünket – mondta Bölcskei Gusztáv hozzátéve: merjünk hát vitorlát felhúzni, hogy Isten közelebb vigyen bennünket egymáshoz, és akkor újra átélhetjük pünkösd csodáját.

A pünkösdi ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban.

Gáncs Péter: élő kapcsolatban kell lenni Istennel

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint pünkösd ünnepe lehetőséget biztosít a hívőknek, hogy élő kapcsolatot alakítsanak ki Istennel.

Az elnök-püspök a budapesti Deák téri evangélikus templomban bemutatott pünkösdvasárnapi istentiszteleten azt mondta: a pünkösd talán a legtitokzatosabb és legősibb ünnep.

“Lélegezz!” – Gáncs Péter szerint pünkösd erre bátorít mindenkit, továbbá arra, hogy újra merni kell “élő kapcsolatot létesíteni azzal, akitől az életet kaptuk”. Isten arra vár, hogy az emberek első, újszülötti felsírásuk után újra hozzá kiáltsanak, és ő válaszolhasson – mondta az evangélikus egyház vezetője.

Gáncs Péter elmondta: pünkösd titkának megfejtését azok keresik jó helyen, akik Isten igéjére hallgatva felfedezik, hogy ez a legősibb ünnep. Az első pünkösdi csodát ugyanis a Biblia első lapjain, a Genezis könyvében kell keresni, amikor Isten lelke és igéje találkozott az anyaggal, majd világosságra váltotta a sötétséget a Földön, a porból pedig megteremtette az embert – hangsúlyozta.

Az evangélikusok elnök-püspöke úgy fogalmazott: pünkösd a teremtés és az újrakezdés csodáját kínálja, azt, hogy a száraz, öreg csontok is megújult erőre kaphatnak. Pünkösd ünnepén lehet “mélyen magunkba szívni Isten leheletét, közelségét, amely kiárad ránk”, úgy mint amikor a friss levegő beáramlik egy szobába a nyitott ablakon át – fogalmazott.

Gáncs Péter szerint ilyen nyitásra van szükség ahhoz is, hogy “beengedjük azt a lelket, aki aztán megtanít minket lélegezni, megtanít minket Istennel élő kapcsolatban lenni”. Emlékeztetett arra, hogy az imádság és az ige a keresztény élet alapvető megnyilvánulása, pünkösd pedig Isten válasza azoknak, akik imára emelik kezüket. Kitért arra is: sokan panaszkodnak, hogy az “egyházban szélcsend van, állóvíz, nem történik semmi”.

“De vajon hányan emelik fel a kezüket imádságra, mert Isten az imádkozó kezekbe tud belekapaszkodni?” – tette fel a kérdést Gáncs Péter, aki szerint ha nem emeljük fel a kezünket, nincs Istennek kit talpra állítania és útnak indítania.

Gáncs Péter emellett szólt arról is, hogy az egyik legnagyobb igazság, amelyet Krisztus tanítványai kétezer év óta nagyon nehezen tanulnak, az az, hogy “Istennek kell inkább engedelmeskedni, mint az embernek”. Szavai szerint mindennek nem polgári engedetlenségi mozgalmakat vagy a hatósággal szemben ellenállást kell eredményeznie, hanem annak felismerését, hogy az első helyen mindig Isten szava és akarata áll.

facebook:

0 Komment