PÜNKÖSD: ünnep és népszokások – Elindultak a vonatok a csíksomlyói búcsúra Magyarországról

A húsvét utáni ötvenedik napon, idén június 12-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.

Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, s nevezték “hetek ünnepének” is (hétszer hét pészah után).

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban – 1993 óta Magyarországon is – ünnep.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ minden más tájáról is.

Elindultak a vonatok a csíksomlyói búcsúra Magyarországról

Egyházi áldással ezerötszáz zarándok kelt útra vonattal pénteken Magyarországról a pünkösdi csíksomlyói búcsúra; a Sopronból indult Csíksomlyó Expressz, illetve a Székely Gyors utasait a budapesti Keleti pályaudvaron Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Tőkés László korábbi református püspök, az Európai Unió alelnöke áldotta meg – közölte az utazást szervező iroda az MTI-vel.

A zarándoklat, amelyet a Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház Vasúti Magazin szervezett, pünkösdhétfőig tart. A Székely Gyors Felcsíkra, utóbbi Alcsíkra érkezik. Idén először jelmondata is van a programnak: az “Egyek vagyunk” mottót zászlókra és transzparensekre is felírták.

Az egyik mozdonyra a magyar címeren kívül Liszt Ferenc arcmását is elhelyezték, felhívva a figyelmet a zeneszerző születésének 200. évfordulójára. A vonatokon annak a tájnak a népzenéjét játssza egy-egy zenekar, ahol éppen áthaladnak a szerelvények.

A pünkösd előtti szombaton tartandó csíksomlyói szentmise és az azt követő körmenet arra emlékezik, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem a székelyeket protestáns hitre akarta téríteni, de ez ellen a székelyek sikeresen összefogtak.

A Kis- és a Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregben tartják meg a szentmisét, amelyen tavaly mintegy félmillióan vettek részt.

Pünkösdvasárnap Gyimesbükkön előreláthatóan mintegy 50 ezer zarándok tekinti meg a történelmi Magyarország határvonalát, ahol az egykori legkeletibb magyar vasútállomás található, majd részt vesznek a kontumáci kápolnánál tartandó szentmisén. Ezen a napon népzenei koncertet is terveznek.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség is szervez zarándoklatot a csíksomlyói búcsúra. A fiatal kereszténydemokraták felkeresik Körösfő és Bánffyhunyad református templomait, a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot, illetve megtekintik a madéfalvi veszedelem emlékművét. Programjukban szerepel fakultatív misehallgatás is a csángó magyarok körében.

facebook:

0 Komment