NGM: az első három havi hiány 701,2 milliárd forint

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai közlése szerint a központi költségvetés kiadásai, bevételei és hiánya a tervezettnek megfelelően alakult 2014 első negyedévében. Az államháztartás központi alrendszerének első három havi hiánya 701,2 milliárd forint lett.

A központi költségvetés 796,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 63,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 31 milliárd forintos többlettel zártak az első negyedévben.

Az idei első negyedévi deficit az éves előirányzat 71,2 százaléka.

2013 első három hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 493,6 milliárd forint volt.

Az NGM közleménye szerint az érintett időszakok kiadásai közötti eltérést egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, másrészt a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai magyarázzák.

Az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forráslehívás folyamatának elhúzódása. Így a hazai költségvetés terhére megelőlegezett uniós támogatások bizottsági átutalása után kerülhet csak sor az uniós bevételek költségvetési elszámolására, ez a következő hónapokban történik meg.

A tárca közlése szerint jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén március végéig kifizetett 68,2 milliárd forint törlesztési célú támogatás.

A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt az év elején a kiadások a korábbi éveknél nagyobb mértékben haladják meg a bevételeket.

A tárca szerint a központi költségvetés január-márciusi bevételei az előző év azonos időszakához képest 128,1 milliárd forinttal voltak nagyobbak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb bevételei állnak.

A központi költségvetés március végi kiadásai 335,5 milliárd forinttal magasabbak lettek, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett jelentős mértékben meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

A kamatkiadások 2014 első három hónapjában 383,8 milliárd forintot tettek ki, 28,6 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 29,5 milliárd forintot  értek el, 10,6 milliárd forinttal többet az előző évinél.

A nettó kamatkiadás így összességében 39,2 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, mely elsősorban a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

A társadalombiztosítási alapok 2014. március végi 63,9 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 27,9 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 36,0 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. március végén az alapok együttes többlete 62,6 milliárd forintot tett ki.

A központi büdzsé bevételei közül társasági adóból a központi költségvetésbe az év első három hónapjában 86,6 milliárd forint érkezett, ami az előző év azonos időszaka értékének 130,6 százaléka. A túlteljesülés hátterében a 2014. évi előlegkötelezettségek bázisévinél magasabb szintje áll.

Az idei év első három hónapjában az általános forgalmi adóból 616,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 8,6 milliárd forinttal haladta meg. A befizetések 7,8 százalékkal, míg a kiutalások 16,2 százalékkal magasabban alakultak az előző évinél. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a feldolgozóiparhoz és a kereskedelmi szektorhoz köthető. A kiutalások növekedésének hátterében főként az elmúlt év végén megélénkült export- és ipari konjunktúra áll.

A jövedéki adóból az év első három hónapjában 179,6 milliárd forint érkezett a büdzsébe, amely az egy évvel korábbi bevételnél 0,5 milliárd forinttal magasabb. Az üzemanyagok esetében 99,1 milliárd forint jövedékiadó-bevétel keletkezett, amely 7,5 milliárd forinttal magasabb a bázisidőszaki bevételnél. A dohánygyártmányok jövedéki adója (62,5 milliárd forint) 8,3 milliárd forinttal volt alacsonyabb a tavalyi év bevételénél.

A pénzügyi tranzakciós illetékből a költségvetésnek az év első három hónapjában 74,0 milliárd forint bevétele keletkezett, mely az előző év azonos időszakát 46,5 milliárd forinttal haladta meg.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az idei év első negyedévében 396,8 milliárd forint volt, ami 416,3 milliárd forintos bruttó befizetés és 19,5 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként képződött.

facebook:

0 Komment