Magyarország először kért bocsánatot az ENSZ-ben a holokausztért

Magyarország először kért bocsánatot a világszervezetben a holokausztban való felelősségéért – jelentette ki csütörtökön New Yorkban az MTI-nek nyilatkozva Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet.

“Ebben a formában a magyar állam nevében a magyar állam felelősségvállalása a holokausztért még nem hangzott el az ENSZ-ben” – fogalmazott a diplomata.

Elmondta, hogy az ENSZ-ben a vészkorszakkal kapcsolatos magyar felelősség elismerése a csütörtöki nap folyamán két ízben is megtörténik. A bocsánatkérés először egy helyi idő szerint délelőtt, az ENSZ Titkársága és a magyar képviselet által a zsidó és a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából közösen megszervezett tájékoztatón hangzott el, civil szervezetek képviselői és az eseményt a világhálón követő közönség előtt. A nagykövet a gesztus megismétlésére annak a kiállításnak az esti megnyitóján készül, amely civil szervezetek, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával és világszervezet mellett működő magyar misszió közreműködésével jött létre.

“Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz” – jelentette ki Kőrösi Csaba a holokauszttájékoztatón, amely a világszervezet New York-i székházában a vészkorszakról megtartandó megemlékezés sorozat nyitóeseménye volt.

“Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért. Ennek a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak” – tette hozzá a konferencián a nagykövet.

Kőrösi Csaba az eseményen azt is ismertette, hogy Magyarország az 2014-es emlékév keretében miként emlékezik meg a holokausztról, kiemelve mind az üldözöttek mentőit, mind a gyermek áldozatokat.

“Kettős oka van, hogy a holokauszt kérdését behoztuk az ENSZ-be. Az első az, hogy egy olyan horderejű történelmi eseményről van szó, amelyről úgy gondolom, hogy itt a világ nyilvánossága előtt érdemes beszélni. A másik pedig az, hogy akármilyen sokszor fogadta is meg a világ, hogy mindez sohasem fog megismétlődni és bármilyen szervezet is jött létre ennek megakadályozására, a népirtás nem veszett ki a Földről” – nyilatkozott az MTI-nek Kőrösi Csaba.

A világszervezet tagállamainak különösen nagy szerepük van annak az átgondolásában, hogy miként kell megakadályoznunk a genocídiumot, vagy ha az már megtörtént, hogyan lehet felelősségre vonni a bűnösöket – jelentette ki.

“Az ENSZ-nek szerepe van abban is – és a mai rendezvényünk része volt ennek -, hogy közösen kell gondolkodnunk és közösen kell az oktatást, a múltfeltárást minden korosztály számára elérhetővé tenni” – mondta a nagykövet.

Az ENSZ-székházban nyílt kiállítás a magyar vészkorszak 70. évfordulója alkalmából

A magyarországi holokauszt emlékezete címmel kiállítás nyílt helyi idő szerint csütörtök este az ENSZ New York-i székházában a vészkorszak 70. évfordulójáról való megemlékezés keretében.

Peter Launsky-Tieffental, az ENSZ főtitkár-helyettese rámutatott: abból a szempontból rendkívüli fontos megemlékezni a több százezer magyar életét is követelő példátlan népirtásról, a holokausztról, hogy nagyobb sikerrel lehessen fellépni annak érdekében, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő. Hangsúlyozta: a holokauszt fontos tanulsága, hogy fel kell lépni az etnikai és a vallási gyűlölet, a többi között az antiszemitizmus ellen.
A magas rangú ENSZ-tisztségviselő elmondta, hogy a magyarországi holokauszt évfordulóján megtartott megemlékezést és a kiállítás-megnyitót január végén hasonló események sora fogja követni a világszervezetben.
Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet – csakúgy, mint a nap folyamán korábban megtartott tájékoztatón – ezúttal is arról szólt, hogy a holokauszt 70. évfordulójáról történő megemlékezés alkalmat nyújt a múlttal való szembenézésre és a bocsánatkérésre. Tolmácsolta a kormány üzenetét, miszerint magyar állam bűnös volt a holokausztban, egyrészt azért, mert nem védte meg állampolgárait a pusztulástól, másrészt pedig azért, mert segédkezett a népirtásban és anyagi forrásokat biztosított ahhoz. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek helyet kall kapnia a nemzeti emlékezetben és identitásban.
A nagykövet emlékeztetett rá, hogy 2014-et a kormány a magyar holokauszt emlékévének nyilvánította. Üdvözölte a kiállítást, amely négy civil szervezet, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Emberi Jogok és Igazságosság Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával jött létre.
A Carl Lutz Alapítvány elnökének, Vámos Györgynek a felszólalását Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke tolmácsolta, a kiállítás szerkesztője ugyanis két nappal a megnyitó előtt agyvérzést kapott. Vámos beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a kormányok, amelyek a saját népük ellen fordultak, katonai vereségbe és erkölcsi válságba vezették országaikat. Hangsúlyozta: a történelem bebizonyította, hogy a rasszizmus minden formájában csakis tragédiához vezethet.
Katrina Lantos Swett, a Tom Lantos Alapítvány elnöke arra emlékeztetett, hogy csaknem 20 ezer zsidót még 1941-ben, Magyarország náci megszállása előtt deportáltak. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy Szakály Sándor történész “idegenrendészeti eljárásnak” minősítette a kamenyec-podolszki kitoloncolást, a magyar holokauszt első tömeggyilkosságát. Úgy értékelte, hogy ez elfogadhatatlan kísérletet jelent az akkori magyar kormányzat “az ártatlan emberek lemészárlásában való mély morális bűnrészességének” eltussolására. Felhívta a figyelmet, hogy a Szakály vezette Veritas Történetkutató Intézet költségvetési támogatást kap.
Az egyetlen holokauszt-túlélő néhai amerikai kongresszusi képviselő, Tom Lantos lánya sürgette, hogy a magyar kormány legmagasabb szinten határozottan emelje fel hangját ezen elítélendő kijelentések ellen és tegye meg a megfelelő lépéseket a kialakult helyzet orvoslása érdekében.
Méltatta Kőrösi Csaba ENSZ-misszióvezetőt, Szapáry György washingtoni magyar nagykövetet, Martonyi János külügyminisztert és Németh Zsolt államtitkárt, amiért felemelték szavukat a tolerancia és a kisebbségek védelmében.
Fellegi Tamás, a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány elnöke hangsúlyozta, a szélsőségességek és rasszizmus jelentette veszélyek felemlítése mellett fontos leszögezni, hogy Magyarországon a fősodorhoz tartozó jobb- és baloldali pártok nem rasszisták és nem antiszemiták. Rámutatott, hogy a múlt feldolgozása nem ért véget.
“A holokauszt tragédiája a magyar nemzet tragédiája volt. A magyar zsidóknak a magyar nemzetből haláltáborokba történő kirekesztésével, Magyarország elvesztette jobb jövőjének egy részét. Úgy gondolom, hogy mind a kulturális, mind a politikai elitnek, és a közvéleménynek is hosszú utat kell megtennie, amíg eljutunk történelmünk e tragikus részének kölcsönös megértéséhez jutunk, amihez a 70. évforduló jó alkalmat kínál” – mondta Fellegi Tamás.

facebook:

0 Komment