NGM: tartható a 3 százalék alatti hiánycél

Az államháztartásban az első tízhavi hiányteljesülés összességében megfelel a nemzetgazdasági tárca várakozásainak, azaz a 3 százalék alatti hiánycél tartható – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a tárca csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Banai Péter Benő elmondta: a gazdálkodó szervezetek befizetéseinél a korábban, a feltételezetthez képest kevesebb, kata, kiva hatálya alá bejelentkező adózó miatt lényeges elmaradást lehetett tapasztalni, azonban egyéb bevételeknél (például szocho) jóval magasabb teljesülés várható.

Az áfa elmaradásával már a konvergenciaprogram elkészítésekor is számolt a tárca. Az elmaradás elsődleges oka a tervezettnél jóval kisebb infláció, mely a gazdaság egésze számára előnyös, “így összességében az első 10 havi teljesülés megfelel várakozásainknak, azaz a 3 százalék alatti hiánycél tartható” – közölte írásos válaszában Banai Péter Benő.

A helyettes államtitkár a jövő évi önkormányzati konszolidációs kiadásokról szóló kérdésre, és Lázár János államtitkár erre vonatkozó bejelentésére utalva azt írta, hogy a települési önkormányzatok fennmaradt adósságát – a kormány döntésével, Lázár János államtitkár bejelentésével összhangban – 2014 elején a kormány teljes egészében konszolidálja.

Az adósságrendezés a kisebb összegű adósságelemek tekintetében – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – előtörlesztéssel valósul meg. Az előtörlesztendő összeg a 2014. évi költségvetési tervezetben kiadásként jelenik meg (ez 60 milliárd forintos plusz kiadási tétel), míg a fennmaradó összeget a kormány átvállalja. Ez utóbbi tranzakció az államháztartási törvény értelmében közvetlenül nem érinti a központi költségvetés számait. Így a központi költségvetés egyenlege – az önkormányzati adósságrendezés eredményeként – 60 milliárd forinttal romlik, míg a helyi önkormányzatok egyenlege ugyanekkora összeggel javul. Az államháztartás egésze szempontjából a hiánycél nem változik – írta Banai Péter Benő.

Arra a kérdésre, hogy – tekintettel arra, hogy a szerdai állapot szerint 220 darab pénztárgépet kötöttek be a NAV-hoz – a kormány az idén számol-e még pluszbevétellel az áfa tekintetében, és ha igen, mekkora ez az összeg, azt válaszolta: az első nagyobb, online kapcsolatra képes pénztárgépek már megérkeztek, a beüzemelésük folyamatos.

Kifejtette: a nemzetközi példák alapján azokban az országokban, ahol a pénztárgépek manipulálását kizáró intézkedéseket vezettek be, már a bevezetés évében érezhetően visszaszorult a feketegazdaság, az érintett adózók esetében lényegesen megugrott a forgalom.

“Bízom abban, hogy Magyarország sem lesz kivétel, azaz reális esély van arra, hogy a jövőben komoly pluszbevétel jelenik meg a költségvetésben. Az adóhatóság adatai is bizakodásra adnak okot, az új szabályok bejelentése óta egyes gazdasági ágazatokban látványosan emelkedett a legális forgalom, amelyet részben az okozhatott, hogy a későbbi adóhatósági ellenőrzéstől tartva számos kereskedő a korábbihoz képest már most is többször ad nyugtát” – írta az NGM helyettes államtitkára.

Itt sem szabad megfeledkezni arról, hogy az átállás mielőbbi megvalósulása döntő részben külső szereplőkön múlik, de a forgalmi adatok alapján az idén legalább 20 milliárd forint pluszbevétellel mindenképpen számol a tárca – tette hozzá Banai Péter Benő az online tájékoztatón.

NGM: az államháztartás hiánya 887,7 milliárd forint volt az első tíz hónapban

Az államháztartás központi alrendszerének ez év október havi többlete 61,4 milliárd forint volt, az első tízhavi hiány 887,7 milliárd forintra teljesült – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön a kormany.hu portálon.

A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal.
Az NGM közölte: a mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél.
Az NGM közlése alapján az első tíz havi deficit a törvényesen módosított előirányzat 84,5 százaléka volt.
A tárca közlése szerint az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 24,5 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 21,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 15,3 milliárd forintos többlettel zártak októberben.
Az NGM közlése szerint a bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemeket vezettek be. Ki kell emelni azonban azt is, hogy egyszeri, nagy bevételi tételek még az idei év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, így a frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt – négy ütemben történő – befizetésének második fele, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.
A központi költségvetés január-októberi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 761 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak.
A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, a pénzügyi szervezetek különadója, valamint az illetékbevételek – előző évet meghaladó befizetései, valamint az idén bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak.
A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés október végi kiadásai mintegy 1224 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A tárca közölte: ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények – például kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények – kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.
A tárca tájékoztatása alapján a kamatkiadások az idei első tíz hónapban 972,5 milliárd forintot tettek ki, 35,9 milliárd forinttal kevesebbet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 102,3 milliárd forintot értek el, 12,7 milliárd forinttal kevesebbet az előző évinél.
A tb-alapok január-októberi 234,7 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 178,2 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 56,5 milliárd forintos többletéből tevődött össze. 2012. október végén az alapok együttes hiánya 61,6 milliárd forintot tett ki. A különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett.
A társasági adóból a központi költségvetésben az év első tíz hónapjában 167,4 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszaka értékének 96,6 százaléka. Az elmaradás hátterében a kedvezményes, 10 százalékos adókulcs kiterjesztése áll, amely miatt a vállalkozások az év első hat hónapjában alacsonyabb adóelőleg-fizetési kötelezettséget teljesítettek, mint az előző év azonos időszakában.
Az egyszerűsített vállalkozói adóból az év 1-10. hónapjában 77,9 milliárd forint bevétel teljesült. E bevétel 24,9 százalékkal marad el a 2012. év azonos időszakának értékétől, amelynek hátterében az adózók új adónemekre, elsősorban a kisadózók tételes adójára (kata) áttérése áll. A katát a 2013. évben eddig mintegy 12 ezer korábban evás vállalkozás választotta.
A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója soron október végéig a központi költségvetésnek 102,0 milliárd forint bevétele keletkezett, amely 61,5 milliárd forinttal magasabb a 2012. év azonos időszakának befizetésénél. A magasabb teljesülés hátterében a pénzintézetek végtörlesztéshez kapcsolódó, 2012-ben teljesített adó-visszaigénylései állnak.
Az év első tíz hónapjában az általános forgalmi adóból 2277,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi összeget 23,3 milliárd forinttal haladta meg. A magasabb teljesülés hátterében jellemzően a befizetések nagyobb volumene játszik szerepet.
A jövedéki adóból realizált bevétel az idei év első tíz hónapjában 749,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 16,6 milliárd forinttal, 2,2 százalékkal alacsonyabb.
A pénzügyi tranzakciós illetékből a büdzsének az év első tíz hónapjában 178,1 milliárd forint bevétele keletkezett. Az új adónemet 2013. január 1-jén vezették be. Szja-ból a bevétel az év I-X. hónapjában 1250,2 milliárd forint volt, 1318,0 milliárd forintos bruttó befizetés és 67,8 milliárd forintos kiutalás egyenlegeként.

facebook:

0 Komment