Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferencia Budaörsön

(Budaörs – 2013. április 15., Budaörsi Infó) 2013. április 13-án Szentkatolnai Bálint Gábor emlékkonferenciát rendeztek a budaörsi Városi Ifjúsági Klubban. A találkozót Obrusánszky Borbála nyitotta meg; az egész napos program házigazdája Császárné Kollár Tímea volt, a Pest Megyei Választmány elnöke, illetve a Jobbik Budaörsi Alapszervezetének elnöke.

A konferencia azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) életművét; könyvei és tanulmányai alapján a résztvevők elemezték nyelvészeti és kultúrtörténeti munkásságát. Szentkatolnai Bálint Gábor orientalista közel 30 nyelven beszélt; 1870-ben a Magyar Akadémia támogatásával keleti tanulmányútra indult. Munkássága során sikerült igazolnia Fogarasi János elméletét, miszerint a magyar nyelv szoros kapcsolatban áll a mongollal.

A találkozó reggel 9 órakor kezdődött egy könyvbemutatóval, majd ezt követően Obrusánszky Borbála és Császárné Kollár Tímea köszöntői következtek 10 órától. Az egyéni előadások között a Szélrózsa néptáncegyüttes produkciója színesítette a programot. A délutáni előadások után pedig 16 órától vette kezdetét egy kerekasztal-beszélgetés.

Császárné Kollár Tímea köszöntőjében elmondta, hogy: “azért nem fogok most Szentkatolnai Bálint Gáborról beszélni, mert az előadások jó részében az ő tevékenységéről nyilván szó lesz… amiről én nagyon röviden szeretnék beszélni, az egy jelenség, aminek sajnos most is, ismét tanúi lehetünk. Erre szeretném fölhívni a figyelmet.

Annak ellenére, hogy Szentkatolnai Bálint Gábormilyen zseni volt, mit látott, mit tudott, mit írt le, mégis áldozatul esett annak a – máig is tartó – folyamatnak, amikor a politika fölülírja a tudományt. Amikor a politikai érdekeknek alárendelik a tudományt, alárendelik a kutatómunkát; egyszerűen nem engedik, hogy valaki kibontakoztathassa azt, amit egyébként tud. Az eszköztár, a módszerek ugyanazok mint a XIX. század végén; az elhallgattatástól az ellehetetlenítésig; valljuk be őszintén, ez így van. Ami történt Szentkatolnai Bálint Gáborral, az manapság nagyon sok mindenkivel megtörténik Magyarországon, aki merészeli az őstörténetet kutatni, aki merészel a nyelvi rokonságunkra rámutatni; ugyanezekkel a módszerekkel és eszközökkel találkozik…

Egy dolgot szeretnék elmesélni, rettenetesen fájdalmas egyébként, hogy ezt itt el kell mondanom, de el fogom mondani. Volt egy testületi ülés a héten, ahol dr. Ritter Gergely háziorvos egy támogatás megítélésével kapcsolatban a következőket mondta a tavalyi konferenciáról:  hogy 5,6 millió forinttal támogatta a város a Czuczor-Fogarasi “sumér-suttyó-szittya micsodát”; felmerül a kérdés, hogy ez ostobaság, tudatlanság, rosszindulat, vagy valami egészen más, vagy mind együtt. Így élünk. Rettenetesen felháborítónak tartom azt, hogy elvárnak olyan képesítést az oktatóktól, aminek egy jó részét nem is hagyják oktatni. Hogy várhatják el, hogy valaki papírokat lobogtasson valamiről, amit egyébként nem oktatnak… Szentkatolnai Bálint Gábort hazavárta a székelység, kiállt mellette, ápolja és őrzi hagyományát a mai napig is. Én azt mondom, hogy legyünk mi is mindig székelyek, várjuk haza mi is a sajátjainkat, próbáljunk meg minél több lehetőséget megadni a most élőknek, és ápoljuk és őrizzük a már elhunytak emlékét!”

Bakk István

Az előadások sorát Bakk István nyitotta meg, aki rövid történelmi áttekintést adott Szentkatolnai Bálint Gábor jelentőségéhez. Bakk István szónoklatában kitért arra is, hogy “nemcsak a székelységhez van közöm, mert a családom szentkatolnai születésű. Ősi, székely főnemes család leszármazottjaként, valamint Mátyás király helytartójának egyenes ági leszármazottjaként… Megpróbálom Önöknek érzékeltetni, röviden átfutva egy-két eseményt… Meg szeretném értetni Önökkel és a magyar társadalommal azt a fajta folyamatot, ami történelmi szinten végigvonult és, hogy választ tudjunk adni olyan kérdésekre, mint amilyen a Szentkatolnai Bálint Gábor életútját is érintette.”

Bakk István történelmi áttekintését követően Dr. Guldana Sarbassova előadása következett, a professzor asszony Kazahsztánból érkezett, és az eurázsiai lovas kifejezésekről tartott előadást angol nyelven. Izgalmas beszámolójából megtudhattuk, hogy a kazah kultúrában fontos szerepet tölt be a lovak iránti tisztelet, szeretet; például a kazah elnök a mai napig nem limuzinnal, hanem fehér lovon jelenik meg fontosabb eseményeken. A hagyományaik szerint az a menyasszony, aki nem őrizte meg ártatlanságát a házasságkötésig, annak fehér kanca tejében kell megfürdenie, s így megtisztulhat. Egy további érdekesség, hogy a távolságnak is van egy mértékegysége, egy 25 kilométeres hosszmértékegységet jelöltek meg, ez az a távolság, amíg a ló egyvégtében “bírja szusszal”.

A rendezvényen fellépett a budaörsi Szélrózsa néptáncegyüttes is.

Az emlékkonferencián megjelentek mélyreható képet kaphattak Szentkatolnai Bálint Gábor életéről és munkájának jelentőségéről. Az előadók között neves külföldi és belföldi kutatók beszámolóival ismerkedhetett meg a közönség. Obrusánszky Borbála Szentkatolnai Bálint Gábor tevékenységéről és turáni elméletéről adott tájékoztatást; Rumi Tamás “Mátyás József Botond eszperantó és rovásos tevékenysége” címmel tartott szónoklatot. Czeglédi Katalin a földrajzi nevek üzenetéről, Hosszú Gábor pedig az eurázsiai írások modellezéséről beszélt.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment