Kopits-cikk a WSJ-ben Magyarországról – Egyre intenzívebb “gulyáspopulizmus”

A magyar alkotmánymódosítást és gazdaságpolitikát keményen bíráló véleménycikket jelentetett meg Kopits György, a Költségvetési Tanács volt elnöke tollából a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap európai kiadásának csütörtöki száma.

A jelenleg a washingtoni Woodrow Wilson-intézetben tudományos tevékenységet végző szerző szerint Magyarország megérdemelt bírálatban részesült külföldi kormányok és az Európai Unió (EU) részéről a módosítás miatt. Különösen zavarónak nevezi azt a változtatást, amely – megállapítása szerint – gyakorlatilag korlátlan hatalommal ruházza fel a parlamentet az alkotmánybíróság döntéseinek felülvizsgálatát illetően. Ezzel ugyanis – fejti ki – Orbán Viktor miniszterelnök a fegyelmezett kétharmados parlamenti többség irányítása révén alkotmányos túlhatalmat, tömeguralmat gyakorolhat.

A Thomas Jeffersonnak tulajdonított kifejezés – emlékeztetet Kopits – az olyan kormányzatra utal, amelyben a többség képes elragadni a lakosság maradék részének a jogait.

A szerző szerint a nemzetközi közösség eddig vajmi keveset figyelt oda a magyarországi gazdaságpolitika “lopakodó centralizálására”. Matolcsy György MNB-elnöki kinevezését annak a lankadatlan küzdelemnek a betetőzéseként értékeli, amelyet szerinte Orbán Viktor folytat a fékek és ellensúlyok kiiktatása érdekében. Kopits György szerint ez a folyamat közel három évvel ezelőtt kezdődött, az Alkotmánybíróság – költségvetési és adóintézkedésekre vonatkozó – jogkörének megvonásával.

Szerinte nemcsak a jegybank, hanem a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal élén is olya fideszhű emberek vannak, akik alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek releváns szakmai ismeretekkel. “Ezek látszólag független, az uniós szabályoknak de jure megfelelő intézmények (…), amelyeket de facto kormányzati végrehajtókká alakítanak át” – fogalmazott.

Kopits György szerint a kormány egyre intenzívebb “gulyáspopulizmus” politikája – amelyről már két éve is kritikusan írt a The Wall Street Journalben – révén igyekszik a közelgő választások előtt kiheverni jelentős népszerűségvesztését. Az ilyen intézkedések közé sorolja, hogy a kormány 10 százalékos díjcsökkentésre utasította az energiaszolgáltatókat.

A WSJ-ben megjelent véleménycikk szerzője úgy látja, az EU eddig vonakodott megbüntetni Magyarországot “Orbán túlkapásaiért”. Hasonlóképpen, a pénzügyi piacok sem büntették meg eddig elviselhetetlenül Magyarországot, amely a stagnáló gazdaság és a magas államadósság miatt “magas kockázati prémiumot kényszerül fizetni bóvli kategóriába sorolt államkötvényei után”.

“De a budapesti intézményrendszer erodálódása világosan sérti az európai értékek és alapelvek szellemét, ha nem a betűjét” – írja Kopits, aki szerint a mai Magyarország arra a Kádár-rezsimre emlékeztet, amelyben minden közintézmény puszta díszlet volt, és nem lehetett megkérdőjelezni a Politikai Bizottság hegemóniáját.

“Eljött az ideje annak, hogy az európai hatóságok fontolóra vegyék a cselekvést, azt szem előtt tartva, hogy érvényesítsék a magyarok jóléte érdekében a helyes gyakorlatokat, és hogy elrettentsék más EU-államok kormányait Orbán példájának követésétől” – írja Kopits György. Máskülönben az EU vezetését, a pénzpiacokkal együtt, a megbánáshoz vezető destruktív trend engedélyezőjének tekintik majd – teszi hozzá.

Kopits György 2011. február 8-ával mondott le a Költségvetési Tanács elnöki tisztéről, mondván, a személye iránti bizalom nyilvánvalóan megszűnt. Az Országgyűlés még 2010. december 20-án döntött arról, hogy december végén megszűnik a KT köztársasági elnök által jelölt tagjának megbízatása. Kopits Györgyöt, a KT akkori elnökét azonban nem a köztársasági elnök nevezte ki, hanem csak jelölte a posztra, és az Országgyűlés választotta meg, így az elfogadott törvény valójában nem tette visszahívhatóvá Kopits Györgyöt a pontatlan megfogalmazás miatt.
Kopits György lemondásakor azt is megemlítette, hogy a 2010. december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a 2011. január elsejétől működő új KT között semmilyen szempontból sincs tartalmi jogfolytonosság.
http://online.wsj.com/article/SB10001424127887324789504578384151859408738.html

facebook:

0 Komment