Exkluzív! – Kempelen Tünde: Kempelen Farkas a sakkozógépet csak játéknak szánta

(Budaörs – 2013. március 27., Budaörsi Infó) 2013. április 13. és június 16. között kerül megrendezésre a XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek. A programot a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus-, Ifjúságnevelési Alapítvány és a Bárdos Lajos Kamarakórus rendezi. Kempelen Tünde, a rendezvény művészeti vezetőjét és a kórus karnagyát szerkesztőségünkben tett látogatásakor megkérdeztük arról a rokoni kapocsról is, amely őt Kempelen Farhashoz, a híres tudóshoz fűzi.

Kempelen Tünde zenei küldetése

Kempelen Tünde a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett, ahol 1965-ben szerzett középiskolai énektanári és karvezetői diplomát. Tanárai, mentorai között szerepelt Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos, dr. Ujfalussy József és Gárdonyi Zoltán is. 1974-től a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház igazgatója és a művelődési ház kórusainak művészeti vezetője. 1986-tól vezeti a “Bárdos Lajos Zenei Hetek” országos és nemzetközi kórusfórum- és fesztiválsorozatot. 1994-ben elnyerte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Népművelődésért-díját.

1977. május 22-én indította el a “Solymári Zenei Hetek” hangversenysorozatot, melynek keretén belül – minden hétvégén különböző zenei hangversenyen színteréül szolgált a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház nagyterme. A rendezvényeken a különféle kórusok és zenekarok mellett felsorakoztak ismert művészek és karmesterek is. 1986-ban volt az utolsó solymári rendezvény, majd azt követően Budapesten folytatódott a sorozat, “Bárdos Lajos Zenei Hetek” címmel. Bárdos Lajos zeneszerző, zenetanár rendszeres vendége volt a solymári kórusnak, a hangversenyeken is gyakran megjelent. A solymári Férfikórus Bárdos Lajos 85. születésnapján egy ünnepi hangversennyel lepte meg a magyar kórusirodalom kiemelkedő személyiségét.

A tehetséges gén…

Kempelen Tünde művészeti vezetőt az idei  XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek  programsorozat bemutatásakor kérdeztük meg a Kempelen Farkashoz fűződő rokoni szálról is.

Az ír származásra rákérdezve Kempelen Tünde elmosolyodott és a következőket mondta: “…az ír származás az talán egy kicsit erős. Kempelen Farkasnak én is leszármazottja vagyok, ahogy ezt a nevet viselők mind. Nem túl sokan vannak. Egyenes ági leszármazottja vagyok én is. Azt, hogy Kempelen Farkas ír származású volt-e… hát nem tudjuk, hogy ez csak legenda, vagy valóság. A családban többen próbálkoztak utánajárni ennek, de valakinek kint kellene élnie Írországban, és minden plébániát, minden anyakönyvet végig-végig böngészni… lehet, hogy valamire rá lehetne jönni, ki tudja már. Sajnos ez eléggé a múltba vész. Kempelen Farkas Mária Terézia megbízottja és munkatársa volt a testvérével együtt, a családjával együtt. Az édesapja, Kempelen Engelbert jött Magyarországra, de az ködbe vész, hogy Írországból jött-e vagy sem… bár a név egy kicsit utalhat arra, de ma már nem lehet tudni, sajnos.“

“Nagyon sokféle dolgot készített, és a sakkozógép lett a leghíresebb találmánya, pedig ő ezt csak egy játéknak szánta Mária Terézia megörvendeztetésére. Igazság szerint a beszélőgép és a fonetika az, ami hozzám is mint zenészhez közel áll. Fonetikai tanulmányai talán a legkomolyabbak, de ezermester volt más területeken is. Az ő kora volt végeredményben a mechanika fénykora. Nagyon-nagyon sok felfedezés fűződik a nevéhez, hisz még gőzgépet is kreált, csak nem ő lett aztán annak az ismert alakja. Ilyen értelemben a család őrizte ezt, de sok matematikus, természettudós is volt a családunkban.”

Kempelen Farkas, az ezermester

A beszélőgép segítségével a belenyomott hangot az emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké lehetett átalakítani. Mára csupán egyetlen példány maradt fent belőle, melyet a Deutsches Museumban lehet megtekinteni. 1791-ben írt tanulmánya az emberi beszédről a modern fonetikai kutatások alapját képezi. Egy másik találmánya volt a gőzkondenzátorral működő gőzgép, de szintén ő találta ki a gőzturbina ősét is, melynek tervezetét 1788-ban nyújtotta be II. József császárhoz. A sakkozógépet 1769-ben kreálta meg és “Török“-nek nevezte el. Kempelen Farkas ötvösként, költőként, íróként és építészként is maradandót alkotott.

(Az idei  XXXVII. Bárdos Lajos Zenei Hetek  programjairól további információkat gyűjthetnek a www.bardoskorus.uw.hu oldalon.)

(Budaörsi Infó, Porcsin Lívia)

facebook:

0 Komment