A Magyarországról elhurcolt németek emléknapjáról a parlamentben

A Felvidékről kitelepített magyarok és a Magyarországról elhurcolt németek emléknapjának kijelölésről vitatkoztak utoljára a képviselők az Országgyűlés e heti második ülésnapján, amely napirend után felszólalásokkal szerdán hajnali 3 órakor ért véget.

A Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tennék április 12-ét

A fideszes Molnár Attila ismertette azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává tenné április 12-ét. Mint mondta, 1947-ben ettől a naptól kezdve több mint 100 ezer magyart telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából embertelen körülmények között.
A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította támogatásról az előterjesztőket. A kabinet képviselője hangsúlyozta, a magyar kormány az emléknap kijelölése után a kitelepítettek anyagi kárpótlását kívánja rendezni.
A mintegy két és fél órás vitában a fideszes Szalay Péter felidézte a felvidéki magyarság történelmét, a szlovákosításokat és a pozsonyi magyarok 1945-ös kitelepítését is.
Jobbikos képviselők azt hangoztatták, hogy a javaslat támogatható lenne, de kevésnek tartják. Staudt Gábor szerint Európában az alapjogok semmit nem érnek, mert azzal, hogy Csehország és Szlovákia kiállt a Benes-dekrétumok mellett, világossá vált: elfogadható az egyes népcsoportok származásalapú megkülönböztetése. Szávay István szerint a kormány a nemzetpolitika csődjéről vagy arról akarja elterelni a figyelmet, hogy a felvidéken jogsérelmet szenvedett magyarok ügyében eddig semmit nem tettek.
Szili Katalin független képviselő felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szimbolikus térben is meg kell tenni a szükséges gesztusokat, de mindez nem elegendő ahhoz, hogy feledni tudjuk a 20. század “szégyenfoltjait”, vissza kell adni az emberek méltóságát.
Az LMP-s Mile Lajos kijelentette: elsősorban az áldozatokkal, az elszenvedőkkel szemben van adósság, de a jelennek és a jövőnek is adózni kell azzal, hogy nem engedjük a kollektív tudatból kitörölni a Felvidéken történteket.
Molnár Attila a vitában elhangzottakra úgy reagált: “kutya kötelességük” a képviselőknek, hogy emléknapot állítsanak, és nem lenne jó, ha aktuál- vagy pártpolitikai irányba vinnék a javaslatot.

Január 19. az elhurcolt németek emléknapja lehet

A Magyarországról elhurcolt németek emléknapjává jelölnék ki január 19-ét, ezen a napon indult el az első vonat, amely a kitelepített németeket vitte.
Hargitai János (KDNP) expozéjában azt mondta, évszázadok óta éltek együtt a németek és a magyarok, ezt törte meg az 1946-os kitelepítés. Ennek alapját az 1941-ben tartott népszámlálás adta, amikor 475 ezer magyar állampolgár mondta ki, hogy német az anyanyelve, és 309 ezren németnek vallották magukat. Az ő ingó és ingatlan vagyonukat zárolták, lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, választójogukat pedig még korábban elvették – mondta a képviselő.
Úgy véli, az emléknap meg fogja tenni a maga hatását és a magyar kollektív tudat is lassan “a helyére kerülhet”.
Rétvári Bence államtitkár közölte: a kormány támogatja a javaslatot.
Szalay Péter a német kisebbség történetének egy szeletét mutatta be. Mint mondta, három szakaszban telepítették be a németeket Magyarországra, 1910-ben a lakosság tíz százaléka mondta magát németnek. A második világháború utáni cselekményeket a képviselő etnikai tisztogatásnak nevezte, majd megjegyezte: jelenleg a németek száma 220 ezerre tehető, ami a lakosság 2,2 százaléka.
Ferenczi Gábor (Jobbik) a szudétanémetek sorsával húzott párhuzamot felszólalásában, majd megemlékezett a Veszprém megyéből kitelepített németekről is.
Úgy véli, az emléknap kijelölésével nemcsak a németségnek, hanem a német kormánynak is gesztust gyakorolhatnak, cserébe pedig partnerséget várhatnak el akkor, amikor a határon túli magyarokért akar tenni Magyarország.
Szili Katalin hangsúlyozta, hogy a történészek feladata kideríteni, mi történt, a politikusoké pedig az, hogy megkövessék az áldozatokat. Meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ne ismétlődhessen meg mindez – mondta.
Mile Lajos szerint  az ügyben fokozottan indokolt a nemzeti önismeret mellett a nemzeti önvizsgálat is, és nem szerencsés, ha a tényeket úgy csoportosítják, hogy abból “ideológiai önigazolás” alakuljon ki.

A két vitában MSZP-s képviselők nem szólaltak fel. Az ülést vezető Jakab István mindkét javaslat általános vitáját lezárta. Ezt megelőzően lezárta a mozgóképről szóló törvénymódosítás részletes vitáját is, amelyben csak a jobbikos Novák Előd szólalt fel, azt kifogásolva, hogy az előterjesztés szerint a jövőben a videojátékok filmjeleneteihez is lehet majd állami támogatást igényelni.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra három jobbikos képviselő jelentkezett. Korondi Miklós a MÁV és a Posta piaci privilégiumainak, vagyonának felszámolásáról, Vágó Sebestyén pedig Klebelsberg Kunóról beszélt. Ferenczi Gábor a diabétesz világnappal kapcsolatban kért szót.

Az elnöklő Jakab István szerdán hajnali 3 órakor bezárta a kedden reggel 9 órakor kezdett ülésnapot.
Az Országgyűlés jövő hétfőn folytatja munkáját.

MTI

facebook:

0 Komment