Kvarkkutatók világkonferenciája – A látható anyag tömegének keletkezéséről

A látható anyag tömegének keletkezését segítenek megérteni a nehézion-ütköztetések – hangsúlyozta Peter Steinberg, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium relativisztikus nehézion-ütköztetőjének (RHIC) fizikusa, aki a kvarkkutatók Washingtonban augusztus 12-18. között zajló világkonferenciának (Quark Matter 2012) egyik kulcselőadója.

“Azt gondolhatnánk, hogy már mindent tudunk a tömeg eredetéről azután, hogy az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) felfedezték az ‘isteni’ részecskét, a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozont. Ám míg a Higgs-bozon biztosítja az anyag ‘építőkövének’ számító részecskék, a kvarkok tömegét, a látható világegyetem tömegének jelentős részéért maguk a kvarkok lehetnek felelősek” – fejtette ki Peter Steinberg.

A látható anyag a világegyetem 5 százalékát teszi ki.
“Ez mindaz, ami körülvesz minket – a csillagoktól kezdve a bolygókon át az emberig” – mondta a fizikus, aki szerint a látható anyag tömegének megértéséhez meg kell ismerni protonokat és neutronokat alkotó részecskék, a kvarkok és gluonok kölcsönhatását – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2012/08/120814121444.htm).

“A látható világegyetem tömegének 99 százalékát nem lehet megmagyarázni a Higgs-bozon révén” – vélekedett a tudós.

Mint kifejtette, a látható anyagot atomok alkotják, amelyek tömegüket főleg a magban lévő protonoknak és neutronoknak köszönhetik. Az atommag körül keringő elektronoknak ugyanis gyakorlatilag nincs tömege. Ám a protonok és neutronok, amelyek mindegyike három kvarkból áll, sokkal “masszívabbak”, mint az őket alkotó részecskék össztömege.

“Honnan származhat vajon a +pótlólagos+ tömeg?” – tette fel a kérdést Peter Steinberg.

A tudós szerint a magyarázat egyrészt a kvarkok kölcsönhatásában keresendő, amelynek során “csereberélődnek” a gluonok – a kvarkokat egyben tartó tömeg nélküli részecskék -, másrészt a gluonok kölcsönhatásában. Az általuk létrehozott kötelék oly erős, hogy “szétszakításához” a csaknem a fény sebességére felgyorsított nehézionokat ütköztetnek a RHIC és az LHC fizikusai. Az ütközések során szabadulnak ki a kvarkok és a gluonok, újrateremtve a kvark-gluon plazmát, a korai világegyetem forró “őslevesét”. E plazma tanulmányozása révén remélik a kutatók megérteni a részecskéket egyben tartó elementáris erő természetét, valamint azt, hogy az miként tudta létrehozni a “közönséges” anyag tömegének jelentős részét.

facebook:

0 Komment