MSZP: tartalmi jellegűek a Bizottság kifogásai médiatörvény-ügyben

Úgy fogalmazott: a kormány annak ellenére folytatott “gyermeteg hazudozást” a médiatörvénnyel kapcsolatos bizottsági aggályokat ismertető levél tartalmáról, hogy világos volt, annak szövege napokon belül nyilvánosságra kerül.

Kifejtette: az Európai Bizottság levele nem technikai jellegű kérdéseket fogalmaz meg, hanem például kételyének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztése megfelel-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának, a szólás és az információ szabadságának. A szólás és a tájékoztatás szabadságának korlátozását veti fel Neelie Kroes szerint a regisztrációs kötelezettség kiterjesztése is – fűzte hozzá Kovács László.

Kijelentette: nem igaz a kormányszóvivő azon állítása, hogy a bizottság csak akkor indít kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ha a kormány nem válaszol a levélre két héten belül. Elmondta, a bizottság ezt akkor is megteheti, ha a kormány válaszát nem találja kielégítőnek. Ebben az esetben az EB az eljárás első lépéseként felszólító levelet küld, az ebben megfogalmazottakra két hónapja van reagálni a kormánynak. Ha ez a válasz sem megfelelő, a bizottság felszólíthatja Magyarországot a kifogásolt törvényi rendelkezés megváltoztatására – ismertette a szocialista politikus, megjegyezve: ha ez nem történik meg, az ügy az Európai Bíróság elé kerül.

Az MSZP alelnöke kérdésre válaszolva visszautasította, hogy pártja állna a médiatörvénnyel szembeni európai kritikák mögött. Kijelentette: a jogszabályt érő bírálatok olyan hevesek, hogy azt egyetlen párt képtelen lett volna megszervezni, “talán még a Fidesz sem lenne rá képes”. Hozzátette, konzervatív lapok, a konzervatív német és francia kormány szóvivője is bírálta a médiatörvényt.

Beszélt arról is, csak a sajtóból értesültek arról, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerdai ülésén napirendjén tűzi a magyarországi demokrácia helyzetét. A közgyűlés két MSZP-s tagja, Szabó Vilmos és Harangozó Gábor Indiában, illetve az Egyesült Államokban tárgyal, így a vitán egyetlen magyar szocialista képviselő sem lesz jelen – tette hozzá, megemlítve: ha a szocialista párt “szervezné a kampányt”, aligha fordulhatna elő, hogy egy ilyen eseményről nem szereznek időben tudomást.

Mandur László országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón ugyancsak hangsúlyozta: Neelie Kroes levele két uniós alapelv, a szólásszabadság és az információáramlás szabadsága szempontjából kifogásolja a magyar médiatörvényt. Szerinte a levélből az is kiderül, hogy az egy komoly vizsgálat első stációja. A bírálatokat nem lehet néhány egyszerű mondattal lesöpörni, a kormány és az ország tekintélyét csorbítja, ha nem sikerül ezen a stíluson változtatni – mondta Mandur László.

Kovács Zoltán kommunikációrt felelős államtitkár hétfőn azt mondta: a kormány a rá adott válasszal együtt teszi majd közzé az Európai Bizottság levelét, amelyben a testület a médiatörvénnyel kapcsolatos észrevételeit fogalmazta meg. A levél szövege ugyanakkor még aznap kiszivárgott.

Az államtitkár előzőleg szombaton az MTI-nek úgy nyilatkozott: a bizottság levele technikai jellegű, nem pedig a szólás- és sajtószabadsággal összefüggő kérdéseket fogalmaz meg. Hasonlóan nyilatkozott Nagy Anna kormányszóvivő, aki egy hétfői háttérbeszélgetésen közölte, a levél nem kérdőjelezi meg az alapjogok, így a sajtó- és a szólásszabadság érvényesülését, és egyáltalán nem tér ki a médiahatóság függetlenségének kérdésére.

facebook:

0 Komment