Bírálták az új Btk. tervezetét a kriminológiai társaság ülésén

Bírálták az új büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetét a Magyar Kriminológiai Társaság pénteki konferenciáján felszólalók, többek között a csökkenő vagy stagnáló bűnözési statisztikákhoz nem igazodó szigorítás miatt. Felvetődött az is, hogy elmaradt a büntető és a szabálysértési kódex összehangolása.

Az új Btk. tervezetének parlamenti vitája hétfőn kezdődik, várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt megszavazzák, és egyéves felkészülési idő után jövőre hatályba léphet.

Tóth Mihály egyetemi tanár az ELTE jogi karán megrendezett konferencián kifogásolta, hogy a korábban érdemi vita nélkül a Btk.-ba illesztett tényleges életfogytiglan, a fiatalkorúak elzárása vagy a három csapás elnevezésű rendelkezés tovább él az új büntetőkódexben.

Kifejtette azt is, hogy az új büntető és a nemrég életbe lépett szabálysértési törvény viszonya tisztázatlanná vált. Ugyanakkor több másik felszólalóval egyetemben üdvözölte, hogy az új törvény tartózkodik a felesleges újításoktól, érdemben csak mintegy 15 százalékát változtatja meg a jelenlegi Btk.-nak.

“Talán jobb, mint az elődje, de hibáit nem mindig korrigálta, sőt esetenként tetézte” – summázta értékelését a büntetőjogász.

Bócz Endre nyugalmazott fővárosi főügyész szerint “a holtig tartó bebörtönzés abszurd, visszataszító, embertelen büntetés”.

A szakember, aki – mint mondta – az 1980-as években, a halálbüntetés eltörlése előtt fővárosi főügyészként maga is indítványozott halálbüntetést, nem vitatta, hogy vannak elvetemült bűnözők, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsenek és valószínűleg soha nem is lesznek olyan módszerek, amelyekkel megállapítható lenne, hogy valaki évtizedek múlva sem bocsátható feltételes szabadságra. Ezt pedig a bírók is tudják, ezért képtelenek lesznek majd jó lelkiismerettel kiszabni ezt a büntetést, amelyet egyébként a törvény bizonyos esetekben kötelezővé tesz.

A jogos védelem új szabályozása kapcsán Bócz Endre megjegyezte: az olyan abszurd esetekhez vezethet, mint például, hogy büntetlenül megölhető az az  ittas ember, aki beleköt valakibe az utcán, és ezzel személy elleni jogtalan támadást követ el.

Hack Péter egyetemi docens, volt szabad demokrata országgyűlési képviselő előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az évek óta csökkenő vagy stagnáló bűnözési statisztikák a legkevésbé sem teszik indokolttá a drasztikusan szigorodó büntetőpolitikát, ami egyébként a világ más országaiban sem vált be, hiszen azt senki nem állíthatja, hogy a szigorú szankciórendszerrel bíró Egyesült Államokban vagy Oroszországban a legenyhébb a bűnözés.

Hack Péter is kifogásolta a büntető és a szabálysértési törvény összehangolásának elmaradását, a jogos védelem új szabályozása kapcsán pedig azt fejtegette: miután a halálbüntetés visszaállítása – amit egyes politikai erők már a zászlajukra tűztek – az ország nemzetközi jogi kötelezettségei miatt lehetetlen, úgy tűnik, hogy az állam a jogos védelem lehetőségének erőteljes kiszélesítésével állampolgáraira bízza az ítéletvégrehajtást.

Az új Btk. parlament előtt fekvő tervezete szerint ha a jogtalan, személy elleni támadást éjszaka, csoportosan vagy felfegyverkezve hajtják végre, azt úgy kell tekinteni, mintha az élet ellen irányult volna, így nem szükséges a védekezés arányosságát vizsgálni, tehát ezekben az esetekben akár a támadó életét is büntetlenül kiolthatja a megtámadott.

facebook:

0 Komment