Szuperhatóság – Közbeszerzésből élő cégeket vizsgálna az új vagyonvisszaszerzési hivatal

(Budaörs, 2026. június 23. – Budaörsi Infó) Automatikusan vizsgálhatná azokat a cégeket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal, amelyek éves árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik – erről Magyar Péter miniszterelnök beszélt június 22-én hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A kormányfő szerint az új hivatal célja az lenne, hogy gyorsabban és hatékonyabban lépjenek fel a közvagyont érintő ügyekben, és megakadályozzák, hogy az esetlegesen jogtalanul megszerzett vagyon eltűnjön az eljárások lezárásáig.

Nem tulajdonelvonásról, hanem ellenőrzésről beszélt

Magyar Péter hangsúlyozta: a 75 százalékos közbeszerzési arányhoz kötött vizsgálat nem jelentené a magántulajdon elvonását. A hivatal a NAV adózási adatai alapján, az elévülési szabályok figyelembevételével, legfeljebb az elmúlt öt év adatait vizsgálhatná.

A miniszterelnök szerint szükség esetén állami felügyelőt is ki lehetne rendelni az érintett cégekhez.

Az elképzelés lényege, hogy azoknál a vállalkozásoknál, amelyek döntően közpénzből, közbeszerzéseken keresztül jutnak bevételhez, szorosabb közvagyonvédelmi kontroll érvényesülhessen.

„Szuperhatóságként” működne

Magyar Péter az új szervezetet olyan különleges hatóságként írta le, amelyben nemcsak nyomozók dolgoznának. Mint mondta, a hivatal olyan feladatokat is elvégezne, amelyek jelenleg több intézmény között oszlanak meg: az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve az Európai Ügyészség tevékenységéhez hasonló ellenőrzési és vizsgálati funkciókat is elláthatna.

A miniszterelnök szerint az NVVH „horizontális szervezet” lenne, amely átfogó rálátással rendelkezne a közvagyont érintő ügyekre. A hivatal kockázatelemzést is végezne, és ennek alapján az ügyek több irányba folytatódhatnának: büntetőeljárás, polgári per, vagy más hatóság eljárása is indulhatna.

Folyamatban lévő ügyeket is átvehetne

A kormányfő arról is beszélt, hogy a hivatal már folyamatban lévő büntetőeljárásokat is átvehetne, és együttműködhetne a rendőrséggel vagy a NAV-val. Ez nyomozati cselekményeket, lefoglalásokat vagy zár alá vételt is jelenthetne.

A tervek szerint az új hivatal vezetőire és munkatársaira szigorú integritási szabályok vonatkoznának. Magyar Péter azt mondta, a hivatal vezetőinek mentelmi joguk lenne, és 24 órás rendőri védelmet kapnának.

Miért fontos ez az önkormányzatoknak és a helyi közösségeknek?

A közbeszerzések nemcsak országos nagyberuházásoknál fontosak. Önkormányzati szinten is közbeszerzéseken keresztül valósulnak meg fejlesztések, intézményi beruházások, útépítések, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó beszerzések vagy városüzemeltetési feladatok.

Ezért a közbeszerzések átláthatósága helyi szinten is közvetlenül érinti a lakosságot. Egy település életében nem mindegy, hogy a közpénzből finanszírozott munkák valódi versenyben, reális áron, ellenőrizhető módon valósulnak-e meg.

A most ismertetett elképzelés egyik legfontosabb eleme éppen az, hogy a közbeszerzésekből kiemelkedően nagy arányban élő vállalkozások külön figyelmet kapnának. Ez a közvagyon védelme mellett a tisztességes piaci szereplőknek is érdeke lehet, mert csökkentheti a mesterségesen kialakított, politikai vagy kapcsolati alapon működő gazdasági függőségek kockázatát.

Alkotmányozási folyamat és intézményi változások is szóba kerültek

Az interjúban Magyar Péter az Alaptörvény 17. módosításáról is beszélt, amelyhez elmondása szerint már több ezer észrevétel érkezett a társadalmi párbeszéd keretében.

Szóba került az Alkotmánybíróság is: a miniszterelnök szerint visszaadnák a testület korábbi hatásköreit, és újra az alkotmánybírók választhatnák meg maguk közül az elnököt.

A köztársasági elnöki tisztséggel kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, olyan megoldást keresnek, amellyel rövid időn belül megszűnne a hivatalban lévő államfő megbízatása, és augusztus 20-ig új köztársasági elnöke lehetne az országnak.

Beszélt arról is, hogy 12 évben korlátoznák a parlamenti képviselőség időtartamát. Hozzátette: a szabály nem lenne visszamenőleges, ugyanakkor aki addigra már 12 évig képviselő volt, a következő választáson nem indulhatna újra.

Új alkotmányt is előkészítenének

Magyar Péter szerint szeptemberben indulhat el az alkotmányozási folyamat. Ennek első lépéseként az embereket kérdeznék meg többek között a környezetvédelemről, a családról, a szabadságjogokról és a gyülekezési jogról.

A társadalmi, szakmai és érdekképviseleti észrevételeket később egy szakmai testület dolgozná össze, és csak ezután kezdődne meg a szövegezés.

A kormányfő úgy fogalmazott: a cél egy olyan alkotmány megalkotása, amelyet „minden magyar ember magának érezhet”, és amely megakadályozza, hogy Magyarországon újra kialakulhasson a korábbihoz hasonló hatalmi struktúra.

A vagyonvisszaszerzés lehet az egyik legnagyobb próbatétel

Az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal terve a kormány korrupcióellenes és közvagyonvédelmi programjának egyik legfontosabb eleme lehet. Az, hogy az intézmény milyen hatásköröket kap, hogyan működik majd együtt más hatóságokkal, és milyen garanciák védik az eljárások jogszerűségét, a következő időszak egyik meghatározó közéleti kérdése lehet.

A budaörsiek számára is érdemes figyelni a folyamatot, mert a közpénzek védelme, a közbeszerzések átláthatósága és a közvagyont érintő döntések ellenőrizhetősége nemcsak országos, hanem helyi ügy is.

(Budaörsi Infó / Forrás: MTI, ATV / Kép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nemzetközi sajtótájékoztatót tart az országgyűlési választásokat követően a Hungexpo Kongresszusi Központban 2026. április 13-án. MTI/Hegedüs Róbert)

facebook:

0 Komment