A közjegyző segít – Különböző igények a hagyatékkal szemben 2. rész

(Budaörs, 2022. augusztus 30. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Folytatjuk a hagyatékkal szembeni különböző igényekről szóló beszélgetést dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.

Az előző cikkünkben a hagyatéki hitelezői igények fajtáit tekintettük át. Most az ismeretlen hitelezőkről és arról lesz szó, mit tegyünk, ha nekünk van hitelezői igényünk a hagyatékkal szemben.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az örökösök azokkal a hagyatéki hitelezőkkel szemben is felelnek, akiket nem is ismernek.

A hitelezők hogyan szereznek tudomást az örökhagyó haláláról?

„A közjegyző az örökösök kérelmére hirdetményt tehet közzé az interneten és az önkormányzatnál, miszerint 30 napon belül minden hitelezőnek be kell jelenteni az igényét. Ha ezt elmulasztja valaki, nem szűnik meg az igénye, de már nem kifogásolhatja, hogyha neki nem jut az örökségből, mert a többi hitelező elvitte előle.

Ez egy elektronikusan közzétett hirdetmény, amit a bankok és a faktorcégek szoktak nézni és jelentkezni is szoktak rá.

Ez a hirdetmény attól védi meg az örököst, hogy egy túladósodott hagyaték esetén– ahol szükségszerűen nem lesz minden igény maradéktalanul kielégítve – utóbb az örökös előtt ismeretlen hitelezők ne vihessék el az örökös saját vagyonát is. Hirdetmény nélkül ugyanis az elévülési időn belül előfordulhat ilyen eset: ha az örökös az ismert hitelezőt kifizette a hagyatékból úgy, hogy aztán alig maradt valami, de 1-2 év múlva felbukkan egy másik hitelező is, és kiderül, hogy neki több járt volna mint ami maradt, akkor utóbbi igényt tarthat az őt egyébként illető összegre az örökös saját (tehát nem örökölt) vagyonából is.”

Mit tegyünk, ha mi is hagyatéki hitelezők vagyunk, azaz követelésünk van az elhunyt hagyatékával szemben, például tartozott nekünk az örökhagyó, vagy mi fizettük a temetését?

„Az első és legfontosabb dolog, hogy van-e hagyatéki vagyon. Ha nincs, akkor nem érdemes semmit sem csinálni. Ebben az esetben még a temetési számlákat se fogják kifizetni. Előfordult már többször, hogy az örökhagyóval nem foglalkoznak a gyerekek és a szomszéd fizeti a temetési költséget, és a szomszéd indít hagyatéki eljárást, de kiderül, hogy az örökhagyónak nincs vagyona.

Ebben az esetben nem tud mit tenni. Erre figyelni kell, ha nincs vagyon, akkor ilyen értelemben nincs értelme a hagyatéki eljárás lefolytatásának. A nyugdíj, a szociális segélyek azok nem részei a hagyatéknak, abból senki nem fog tudni kielégítést kérni.

Ha van hagyaték, de az egy szántóföldnek valahány hányadéka, az örökös nem köteles maga eladni és kifizetni a temetési költséget.

Ha a temetési költségeket az Önkormányzati fizeti (köztemetés), akkor ezt az örökösökkel szemben adó módjára hajtják be, ilyen esetben az örökösök nem védekezhetnek azzal, hogy nem örököltek semmit.”

Mikor kell jelentkezni, ha az örökhagyónak tartozása volt felénk?

„A hagyatéki leltár felvételekor már lehet jelentkezni, ha valakinek tartozott az örökhagyó. Ha valaki nem jelenti be az igényét a hagyatéki eljárásban, akkor annak nem lesz lehetősége, hogy meg tudjon állapodni a felekkel még a hagyatéki eljárásban – később természetesen ezt megteheti más módon is.

Ha bejelentette az igényét, akkor az örökösöknek is nyilatkozniuk kell, hogy mi az álláspontjuk. Három lehetőség van: vitatják, elismerik, nem tesznek érdemi nyilatkozatot.

Ha vitatják az igényt, akkor utána a hitelezőnél a labda, hogy ennek ellenére hozzájárul-e a teljes hatályú hagyatékátadáshoz. Utána pedig elintézik egymás között bírósági eljárással.

Ha azt mondja, hogy nem járul hozzá, akkor ideiglenes hatállyal adják át a hagyatékot. Vagyis az örökös átveheti, de nem adhatja el a hagyatékot (birtokolhatja, de
nem rendelkezhet vele). Harminc napja van a hitelezőnek pert indítani az örökössel szemben. Ha ezt nem teszi meg, akkor teljes hatályú lesz a hagyatékátadó végzés.

A másik eset, ha nem vitatják az igényt, vagy elismerik, akkor át lehet adni a hagyatékot. Elismerés esetén van egy olyan lehetőség is, hogy a hitelező és az örökös megegyezik közjegyző előtt abban, hogy hogyan elégítik ki a tartozást. Az örökös például mondhatja azt, hogy egy 1 milliós tartozás kifizetéseképpen egy 1 milliós au- tót ad a hitelezőnek.

A másik verzió az, hogy az örökös azt mondja, hogy pl.: december 31–ig kifizeti a tartozást. Az egyezség olyan, mint a bírói egyezség: ha a közjegyző jogerősen jóvá- hagyja, végrehajtható, és többé vitássá nem tehető, pereskedni sem lehet később miatta.

Ha egyezséget nem kötnek a felek, de az elismerés, illetve a nem vitatás miatt a hitelezői igény bekerül a hagyatékátadó végzésbe, de aztán nem fizeti ki az örökös, akkor egy peres eljárást vagy fizetési meghagyásos eljárást lehet indítani az örökös ellen.”

A következő cikkünkben a hagyatéki eljárásban előterjesztett tulajdoni igényekről olvashatnak.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment