Koronavírus – Csak 60 felettieknek adnak AstraZeneca-oltást Németországban

A 60 éven felüliekre korlátozzák az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltások használatát Németországban – jelentette be Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.

Az új szabályt szerdán vezetik be az úgynevezett állandó oltási bizottság (STIKO) – a szövetségi kormány munkáját a fertőző betegségek elleni védekezés ügyében ajánlásokkal segítő szakértői testület – ajánlására.

A bizottság azért adott ki új ajánlást, mert a legújabb tudományos ismeretek szerint a vakcina a 60 éven aluliak körében vérrögképződést idézhet elő az agyban. Ez a mellékhatás nagyon ritkán fordul elő, de nagyon súlyos – mondta Angela Merkel.

A változtatás bizonytalanságot okoz, de nem volt más választás. Nem lehet eltitkolni, “szőnyeg alá söpörni” a lehetséges mellékhatásokról szóló adatokat, az oltóanyag iránti lehető legnagyobb bizalmat csak “a nyíltság és az átláthatóság” révén lehet megteremteni – emelte ki a német kancellár.

    Jens Spahn egészségügyi miniszter hozzátette: a változtatás hozzásegíthet ahhoz, hogy gyorsabban beoltsák a 60 felettieket, ami az éppen emelkedő harmadik járványhullámot tekintve különösen fontos. Az áprilissal kezdődő második negyedévben 15 millió adag AstraZeneca-oltás érkezhet Németországba a gyártó vállalása szerint, és bőven lesznek 60 felettiek, akik “szívesen” beadatják maguknak az oltóanyagot- mondta a miniszter. Aláhúzta, hogy az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari óriáscég együttműködésével kifejlesztett oltóanyag rendkívül hatékony az időseknél, bizonyos mutatók alapján még a Pfizer/BioNTech-féle vakcinánál is hatékonyabb.

A STIKO ajánlása főszabályként tanácsolja az oltóanyag alkalmazásának korlátozását a 60 felettiekre. A lehetséges mellékhatásokról szóló részletes tájékoztatáson nyugvó egyéni döntés alapján, szakorvosi, háziorvosi javaslatra 60 alattiaknak is beadható AstraZeneca-oltás – tette hozzá Jens Spahn.

Ismertette, hogy a testület április végéig kidolgoz egy másik ajánlást, amely arról szól, hogy milyen oltást kapjon az AstraZeneca-féle készítmény első adagjával már beoltott kétmillió ember.

A miniszter elmondta: Németországban eddig 31 esetben mutattak ki időbeli kapcsolatot AstraZeneca-vakcina használata és agyi vérrögképződés között. Az érrendszeri károsodás kilenc esetben halálos volt. A 31 érintett közül 29 nő van, 20 és 63 év közöttiek. Hasonló esetek külföldön is történtek, és nem Németország az egyetlen, ahol korlátozzák a vakcina használatát – tette hozzá Jens Spahn, példaként említve Kanadát.

A kormányfő és minisztere egyaránt hangsúlyozta, hogy az AstraZeneca-vakcina használatát szabályozó előírás megváltoztatása miatt nem kell módosítani azt a célt, hogy a nyár végéig – szeptember 22-ig – a gyerekeken kívül mindenkinek biztosítják az oltás lehetőségét.

Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel az AstraZeneca- és a Pfizer-vakcina walesi vizsgálata

Egyetlen agyi vérrögképződéses esetet sem tárt fel az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, illetve a Pfizer és BioNTech által a koronavírus ellen kidolgozott oltóanyagok eddigi legkiterjedtebb walesi vizsgálata.

Swansea városának egyeteme elsősorban azt vizsgálta, hogy növekszik-e a kockázata az egyik ritka trombózisfajta, az agyi sinustrombózis kialakulásának kockázata azok körében, akiket a Nagy-Britanniában jelenleg forgalmazott két oltóanyag valamelyikével beoltottak.

A vizsgálat azért összpontosított erre a vérrögképződéses típusra, mert az elmúlt hetekben a német és a norvég egészségügyi hatóságok arról számoltak be, hogy ilyen esetek fordultak elő az AstraZeneca/Oxford-vakcinával beoltottak körében.

Berlin, valamint Brandenburg tartomány és München városának vezetése éppen kedden közölte, hogy agyi vérrögképződéses esetekről szóló bejelentések miatt a 60 év alatti korcsoportokban felfüggesztik az AstraZeneca vakcinájának használatát.

A 440 ezer beoltott bevonásával elvégzett walesi kutatás Swansea egyetemének keddi ismertetése szerint mindazonáltal azt az eredményt hozta, hogy sem az AstraZeneca/Oxford-vakcinával, sem a Pfizer/BioNTech-oltóanyaggal beoltott vizsgálati alanyok körében nem fordult elő egyetlen agyi sinustrombózisos eset sem.

Swansea egyetemének ismertetése szerint a vizsgálatba bevont lakossági csoportban volt hét olyan páciens is, akiknél korábban diagnosztizálták ezt a trombózisfajtát, de beoltásuk után náluk sem fordult elő újból ez a vérrögképződéses tünet.

A kutatáshoz megvizsgált lakossági csoporton belül 180 ezren az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem, 260 ezren a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű oltóanyagát kapták.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a vérrögképződéses esetekről szóló korábbi beszámolókra reagálva már e hónap közepén állásfoglalást adott ki, leszögezve: a rendelkezésre álló adatok szerint nincs megerősíthető okozati kapcsolat az AstraZeneca oltóanyaga és az észlelt vérrögképződéses esetek között.

Az MHRA hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságban az oltási kampány december 8-i kezdete és március közepe között 11 millió adag AstraZeneca-oltást adtak be, és nem érkezett több bejelentés vérrögképződéses esetekről annál, mint ahány ilyen eset a beoltott lakossági csoportokban természetes okokból egyébként is előfordult volna ugyanebben az időszakban.

A brit egészségügyi minisztérium kedd esti ismertetése szerint eddig 30 680 948-an kapták meg az első adagot a Nagy-Britanniában forgalmazott két oltóanyag – a Pfizer/BioNTech vagy az Oxford/AstraZeneca vakcina – valamelyikéből.

Ez azt jelenti, hogy a felnőtt brit lakosság több mint 60 százalékát már beoltották.

A szaktárca keddi tájékoztatása szerint a második oltási dózist eddig 3 838 010 embernek adták be.

A brit kormány célkitűzése az, hogy április közepére a 50 éven felüli korosztály mindegyik tagja, július végére a teljes brit felnőtt lakosság – hozzávetőleg 52,7 millió ember – megkapja a koronavírus elleni oltás első adagját.

– mti –

facebook:

0 Komment