Fontos tudnivalók az önkormányzati választásról

(Budaörs – 2019. október 13., Budaörsi Infó)  Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán reggel 6 és este 7 óra között. További hasznos és fontos tudnivalókat gyűjtöttünk össze a választásról. 

Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet

Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők vasárnapi választásán reggel 6 és este 7 óra között.

Kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni.

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Az önkormányzati választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai is szavazhatnak.

A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát).

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

A magyar állampolgárok bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolás a személyi azonosító jelről is.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, abba teheti szavazatait, mielőtt az urnába dobja.

Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

 A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választáson a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz “érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.

Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.

Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.

Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét.

Az önkormányzati választáson 10 351 szavazatszámláló bizottság működik, emellett működik 3189 nemzetiségi szavazókör is. A szavazatszámláló bizottságok egyik feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és a segítségnyújtás.

Az írásképtelen választópolgár helyett – ennek a ténynek a feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

Szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is.

Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár péntek délutánig igényelte. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 97-en kértek Braille-sablont a voksoláshoz, nekik összesen 235 féle sablont kellett készíteni.

Emlékkártyát kapnak az első választók

Emlékkártyát kapnak a Nemzeti Választási Irodától (NVI) azok az első választók, akik a májusi európai parlamenti választás óta váltak nagykorúvá, azaz választópolgárrá.

A bankkártya méretű plasztiklap – amelyet a szavazás napján vehetnek át a szavazóhelyiségben – 41 ezer fiatal számára készült el.

A sárga kártya egyik oldalán “Emlékül az első választónak” és az “Önkormányzati választás 2019” felirat szerepel Magyarország térképével, a megyehatárokkal, valamint a megyék és a főváros címerével.

Az emlékkártya hátlapján két idézetet helyeztek el, az egyik a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből származik: “Az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát”. A másik idézet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából való: “…a helyi önkormányzatok minden demokratikus rendszer egyik alapintézményét képezik.”

Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan érvényes lesz.

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják; így tehát ha valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így itt a képviselő-testület létszámának megfelelő számú “legtöbb” érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot. A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni.

A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha azon senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki a többszöri átszámolás után is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket – mivel polgármesterként is indult – megválasztják településvezetőnek.

Az önkormányzati választáson mintegy 8,2 millióan szavazhatnak az induló jelölőszervezetekre és az 57 ezer jelöltre, valamint – közvetve – kilencezer megyei és települési kompenzációs listákon szereplő jelöltekre.

A jelöltek túlnyomó többsége – ahogy a korábbi választásokon is – függetlenként indult.

Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről

Az önkormányzati választás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt hat bejegyzés volt olvasható, ezek rosszullétekről, balesetekről, áramszünetről, szavazófülkében hagyott szavazólapokról, a szavazókör 150 méteres körzetén belül frissen kihelyezett plakátokról szóltak.

Az országgyűlési választás ideje alatt csaknem 70 rendkívüli eseményt regisztráltak a választási informatikai rendszerben, a jelentésekben rögzítettek például áramszüneteket, beszakadt urnákat, rosszulléteket, fülkében maradt szavazólapokat.

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet van a szavazóhelyiségben.

Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik vagy bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.

Meg kell semmisíteni a választók adatairól szóló pártnyilvántartásokat

Legkésőbb vasárnap 16 óráig meg kell semmisíteniük az önkormányzati, illetve a nemzetiségi választáson induló jelölteknek, jelölőszervezeteknek a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok (választási irodától kapott) név- és lakcímadatait.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásra nyilvántartásba vett jelöltek és listát állító jelölőszervezetek kérhették a választási irodáktól a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait azért, hogy közvetlen politikai kampánytevékenységet folytathassanak.

Ennek feltétele volt, hogy ha a jelölt kérte az adatokat, akkor igazolja, hogy a 101 500 forint adatszolgáltatási díjat befizette a Nemzeti Választási Iroda számlájára. Ha a listát állító jelölőszervezet kérte az adatokat, az adatszolgáltatási díj a listás választókerületben megválasztható képviselőnként 101 500 forint volt. A nemzetiségi választáson induló jelölőszervezetek térítés nélkül juthattak hozzá az adatokhoz.

Az NVI adati szerint országszerte 87 jelölt és jelölőszervezet vásárolta meg az adatokat a közvetlen kampányhoz.

Az így megszerzett választói adatokat a jelöltnek, valamint a listát állító jelölőszervezetnek legkésőbb a szavazás napján 16 óráig meg kell semmisítenie, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adnia az adatokat szolgáltató választási irodának.

facebook:

0 Komment