Élet fájdalom nélkül – Megfékezhető, csillapítható, gyógyítható
- Budaörsi Infó
- 2011 december 11.
– Fáj, lüktet, szúr, nyom, nyilall, éget, szorít… Ki ne érzett volna már legalább egyet vagy akár többet is ezekből a testet, lelket próbára tevő negatív hatásokból?
A fájdalom egyidős az emberiséggel, a csillapítására történő törekvés is, ennek ellenére csak a XXI. században keresik intenzíven a választ, a megoldást a fájdalom okozta kínokra. Annál is inkább időszerű és szükségszerű a fájdalomkutatás fejlesztése, mert a világon közel 50 millióan küzdenek valamilyen fajtájával. Magyarországon is közel kétmillióan szenvednek testi-lelki fájdalmaktól.
– A fájdalom jelzés – magyarázza Magyar Mátyás ortopéd traumatológus, mozgásszervi specialista, aki 2003-ban elsőként hozott létre a fővárosban fájdalomambulanciát. – Tehát a fájdalom üzenet a betegnek és fontos jelzés az orvosnak, hogy valahol valami nincs rendben a szervezetben. Az orvos feladata, hogy a fájdalom okát, forrását megtalálja.
Ez azonban nem egyszerű feladat, több ok miatt sem. Egyrészt, mert a fájdalom mindig szubjektív, egyedi, ahány ember, annyiféle. Ebből következik, hogy csillapítása is egyénre szabottan kell, hogy történjen.
– Ehhez még hozzáteszem – jegyzi meg a szakember -, hogy a fájdalomcsillapításra valójában nincs elegendő felkészült orvos, orvoscsoport. Általában a fekvő betegrészlegek aneszteziológiai szakorvosa látja el ezt a feladatot, vagy a szakrendelők, ahol leginkább tüneti fájdalomcsillapítás folyik. Az oki, betegségfeltáró fájdalomcsillapítás még meglehetősen gyerekcipőben jár nálunk.
Azt is elmondja a doktor, hogy az akut, heveny, gyorsan fellépő és gyorsan megszüntethető fájdalmon kívül a krónikus, tehát hosszú ideig tartó fájdalom az, amely különösen próbára teszi a szakembereket. Általában csapatmunkában folyik a fájdalom okának és megszüntetésének folyamata, melyben részt vesz belgyógyász, reumatológus, radiológus, pszichológus, ortopéd szakorvos és neurológus. Tehát többszereplős feladatról van szó. Bár minden orvos a beteg kínjainak, szenvedéseinek, tehát fájdalmának az enyhítésére esküszik fel, a háziorvosok például nemigen kapnak e témában képzést, holott a legtöbb beteggel és panasszal közvetlenül ők találkoznak.
Alanyi jogon jár
Mindenki szeretne fájdalommentesen élni, és az egészségügyi törvényben erre jogi kötelezettség is megfogalmazódik. Az 1997.évi CLV.I. törvény kimondja, hogy a fájdalomcsillapítás alanyi jogon jár a betegnek. De a jog és a mindennapi gyakorlat nem mindig harmonizál egymással. Legfőképpen azért, mert e speciális szaktudást igénylő területen nem képeznek megfelelő szakembereket, fájdalomspecialistákat.
A leggyakoribb fájdalomfajtákat mozgásszervi, neurológiai és daganatos betegségek okozzák. Ma még kevés fájdalomambulancián és -klinikán folyik az ezekkel kapcsolatos fájdalomcsillapítás.
– Mi kifejezetten mozgásszervi panaszok, ízületi kopások, kézsérülések, sportsérülések és műtét utáni rehabilitáció céljából hoztuk létre 2003-ban fájdalomambulanciánkat, akkor még hiányt pótló szolgáltatásként. A beteg állapotfelmérésétől a diagnózis megállapításán keresztül a fájdalmak megfelelő terápia útján történő csökkentéséig, illetve megszüntetéséig komplex ellátást nyújtunk képzett szakemberek és modern eszközök, gépek, berendezések segítségével, az alapbetegség megszüntetésének igényével.
A fájdalomcsillapításnak egyébként ma már rendkívül változatos lehetőségei és eszközei vannak a gyógyszertől a tapaszon és injekción át a hagyományos orvoslás ötvözésével a modern eljárásokig, a technika igénybevételéig. Külön speciális terület a daganatos betegek fájdalomcsillapítása, amely szigorú protokoll szerint, állandó szakorvosi ellenőrzés mellett történhet.
A fájdalmat mindenki ismeri, de nem mindenki egyformán tűri, kinek-kinek más és más a fájdalomküszöbe. Mindenkit megillet az esély fájdalmai csökkentésére, elmulasztására, a fájdalom nélküli életre.
A hosszan tartó, krónikus fájdalom előbb-utóbb az életminőség rovására megy, akadályozza a nyugodt pihenést, alvást, az emberi kapcsolatokat is gátolja. Bár hosszú ideig háttérbe szorult a gyógyításban, a 60-as évektől kezdve egyre több speciális fájdalomterápiás gyógyító hely alakult az Egyesült Államokban, és az utóbbi időben nálunk is a figyelem középpontjába kerül.
A fájdalomkutatók abban bíznak, hogy a génterápia lehetőséget ad majd a fájdalom kialakulásának megakadályozására is. Addig viszont mindenkinek komolyan kell venni az üzenetet, amelyet a fájdalom közvetít, hogy mielőbb megszabadulhasson a feleslegesen tűrt kínoktól.