A közjegyző segít – A szomszédjogi viták megoldása

(Budaörs, 2019. április 11. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal szomszédjogi viták megoldásával kapcsolatban kértük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző szakmai véleményét.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy sajnos egy településen mindig előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor valamilyen jogvita alakul ki két szomszédos telek tulajdonosa között.

„Ezek szerteágazó természetűek lehetnek, például valamelyik fél hangosan mulatozik. Vita tárgyává válhat átnyúló növényzet által vetett árnyék, vagy ha valamelyik fél az ingatlanát a telekhatáron túl építette, vagy olyan módosításokat eszközölt az épületén, amely a másik ingatlan értékét csökkenti. Például a kilátás zavarásával vagy azzal, hogy a magasra épült épületről könnyű belátni a szomszéd épületébe, telkére (ún. intimitás csökkenés).”

Milyen esetekben tud segítséget nyújtani a közjegyző?

„A vitáknak a megoldásában mind szerepet kaphat a közjegyző, attól függően, hogy milyen vita van, különböző közjegyzői eljárásoknak a lefolytatása merülhet föl.

Az egyik legtipikusabb ilyen viták esetén, hogy a felek a közjegyzőtől kérik igazságügyi szakértő kirendelését. Pl. arra vonatkozóan, hogy a kerítés jó helyen van, tényleg az ingatlannak a földhivatal szerinti határán fekszik-e.

Vagy az ingatlan értékében bekövetkezett változást állapítsa meg a szakértő. Pl. egy túl magasra épített ingatlan miatti intimitás csökkenés miatt.”

A szomszéd jelenlétére is szükség van az ügyintézésre?

„Ha csak saját ingatlan vizsgálatáról van szó, tehát nem kell bemenni a másik fél ingatlanára, akkor nem kell a másik fél hozzájárulása. Tehát ezt önállóan is lehet intézni.

Ha viszont már olyan kialakult vita van, ahol úgyis az a szándékolt vége az ügynek, hogy a felek megállapodnak abban, hogy elfogadják a szakértői véleményt ügydöntőnek, akkor célszerű közösen kérni ennek az eljárásnak a lefolytatását.

Lényegében itt fog születni egy igazságügyi szakértői vélemény, mely megállapítja pl., hogy a kerítés jó helyen van-e vagy sem, stb. Ez a vélemény gyakorlatilag utat mutat egy megegyezés felé. Más esetben, akár zajterhelés miatt is előfordulhat, hogy szakértőt vesznek igénybe, (pl. műhelyhang, gépek zaja). Ha e zajok miatt a másik ingatlan csökkent mértékben használható, akkor ide szintén szakértőt lehet kirendelni.

Ő kimegy, megállapítja, hogy mekkora a zajterhelés, ez mekkora értékcsökkenést okoz az ingatlanban. Ezekben az ügyekben keletkezik egy szakértői vélemény, ami egy megállapodás alapja lehet. Azokban az esetekben, amikor nem szükséges speciális szaktudás az ügyeknek az eldöntéséhez, mert igazából olyan természetű vita van, ami nem igényel feltétlenül szakértőt, (pl. ki nyírja a sövényt), akkor szakértő kirendelése nélkül közvetlenül lehet egyezséget kötni. Ha az egyik fél tevékenységéből fakadóan csökken a másik fél ingatlanának az értéke, akkor az értékcsökkenés a másik félre terhelhető.”

Milyen erővel bír egy közjegyzői papír jogvita esetén?

„Ha kell szakértői vélemény, ha nem, van lehetőség, hogy eggyel tovább lépjünk és megkíséreljünk egy egyezséget létrehozni a felek között. Közjegyző előtt egy egyezségi eljárás keretében létrejön egy megállapodás, ami aztán ugyanolyan erővel rendezi a felek között a jogvitát, mintha egy bírósági ítélet lenne.

Fontos tudni, hogy megállapodás hiányában sem kell kidobni a szakértői véleményt: ha a felek között az ügyben később per indul, a közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő véleménye a bíróság előtt is felhasználható.”

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment