Bodnár Gábor még egy dísztökből is hangszert “farag”

(Budaörs, 2018. szeptember 25. – Budaörsi Infó) Bodnár Gábort sokan ismerhetik Budaörsön, hisz sokoldalú tevékenysége révén rengeteg emberrel kerül kapcsolatba. Hangszereket restaurál és készít, gyerekeket oktat és zenekarvezetőként is helytáll. Ez csak néhány a „mindennapi’’ feladatai közül, amelyeket tiszta szívből, lelkesedéssel végez, ezzel is örömet okozva másoknak. Kreativitása, problémamegoldó készsége páratlan.

Bodnár Gábor 15 éve foglalkozik hangszerkészítéssel. Szakmáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangszerész szakán végezte. Mestere Rácz Pál aranykoszorús hegedűkészítő mester volt. Hat éves korában kezdett el a zenével foglalkozni (zongora, énekkar, ének-zene tagozat).

„Mindig csodáltam a hangszereket, és nem csak a hangjuk miatt, hanem a küllemük is lenyűgözött. Hobby szinten a képzőművészettel is hosszú évekig foglalkoztam. Az e területen szerzett tudásomat is alkalmazni tudom a mai munkám során.

Mivel a szakmám kézműves szakma (nem használok gépeket, csak kézi szerszámokat), így minden szempontból megtaláltam a hivatásomat. 

Érettségi után munkát kerestem és rátaláltam egy német rézfúvós hangszereket gyártó cég magyarországi leányvállalatára, ahol aztán másfél évet dolgoztam polírosként. Itt döntöttem el véglegesen, hogy a hangszerek világában szeretnék létezni. Beiratkoztam a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vonós-pengetős hangszerkészítő és javító szakára.”

Emellett mivel foglalkozol még?

„Dolgozom a Budaörsi Latinovits Színházban díszletépítőként, van egy állandó hangszerkiállításom
a budaörsi PostART-on, hangszeres gyerekfoglalkozásokat, workshopokat, csapatépítéseket, előadásokat tartok, dobköröket, zenei improvizációkat szervezek, és a Ritmikon ütőegyüttes zenekarvezetője is vagyok.”

Mi volt az eddigi legkedvesebb és/vagy legnehezebb munkád?

„Három munkámat tudnám kiemelni, amelyek nagyon közel állnak hozzám. Az első az volt, amikor az 5 éves fiamnak készítettem egy hegedűt, melynek a hátlapját egy festett címerrel díszítettem.

A második kedvenc alkotásom egy ‘gitera’, ami egy hegedű testű, citera hangolású és bundkiosztású, gitárként megszólaltatandó hangszert, melyből az az egy létezik a világon.

Ez saját szórakoztatásomra készült.

A harmadik egy 13 húros zengőhúros brácsa, 5 játszóhúros brácsa 8 zengőhúrral. A 8 húr a nyakban fut, és egy oktávra van hangolva. Ahogy a játszóhúrokat rezgésbe hozzuk, az adott hangra hangolt zengőhúr a rezgés hatására megszólal.

Plusz érdekesség, hogy elhelyeztem egy alkatrészt a testen a zengőhúrok alátámasztásaként, melyet úgy alakítottam ki, hogy az a szitár hangjához nagyon hasonló hangszínt eredményez. Mivel új konstrukció, így irodalma nincs, a tervezés és kivitelezés két évig tartott.”

Milyen egy jó hangszer? „Hogyan lehelsz lelket egy darab fába?”

„A jó hangszer a szakma szabályainak meg felelő, igényes kivitelű, pontos, tiszta hangolású. Ezen felül pedig ízlés kérdése.

Mindenkinek más a hangigénye, amihez készítőként minden megrendelés esetén igazodni kell. Mivel kézzel készítem a hangszereimet, sokáig készülnek, így „összenövünk” a folyamat során. Olyan ez kicsit, mint a kilenc hónapos terhesség utáni születés.”

Hány hangszert készítettél eddig és milyeneket?

„A 15 év alatt több száz hangszer készült el a kezem által, és ugyanannyi a többszörösét javítottam meg.

Készültek: hegedűk, brácsák, csellók, gitera, citera, kalimbák, sámándobok, maracasok, jelzőkürtök, ukulelék, afrikai dobok, keretes dobok, cajonok, shakerek, tankdrumok, különböző népek tradícionális hangszerei, a legkülönbözőbb percussion hangszerek, guiro, berimbaoo, cserépdobok, pánsípok és sorolhatnám a végtelenségig.

Tervem, hogy a világon létező hangszerek mindegyikéből egyet elkészítsek. Még sok munkám van.

Mindezek mellett nagyon fontos számomra a környezetvédelem, így az újrahasznosítás is. Számtalan hangszert készítettem használt anyagból, vannak amelyeket más hangszerek alkatrésziből. Például basszuskalimba, melynek a teste egy orosz balalajka teste volt. A lamellái bambuszlegyezőből készültek, a szegélyezése kerékpárgumiból.

Saját kertemben termelt kolbásztökből készítettem jelzőkürtöket, a tök alakja ihlette töklírát, lopótökből maracast, berimbaoot, shakereket is.

Egy barátom családja szürkemarha tenyésztéssel foglalkozik, ahonnan értékes alapanyagokat kapok. Készülnek kanászkürtök szarvból, sámándobok bőrből.”

Van egy ütőshangszeres csapat, akikkel együtt játszol, hogyan találtatok egymásra és kik ők, milyen hangszeren, mit játszanak és hol lehet velük találkozni?

„A PostART-on szervezem a Budaörsi Dobkör néven futó zenei improvizációs együttlétet havi rendszerességgel immáron 3. éve. Erre a dobkörre a kezdetektől fogva járt az a négy tehetséges fiatalember, akikkel egy hullámhosszon vagyunk zeneileg. Őket vettem magam mellé a RITMIKON zenekar megalapításakor.

Ritmusszekcióként indultunk, mára pedig önálló műsor adunk improvizációs keretek között.

Hangszerparkunk jelentős részét magam készítettem, és a ritmushangszereken kívül megjelentek népi fúvósok, didgeridoo, doromb és egyéb hangszerkülönlegességek a zenénkben. Kísérleti világzene
számos zenei stílust ötvözve improvizációs eszközökkel.

A Budaörsi Dobkör alkalmain is kaphatnak ízelítőt az érdeklődők, de önálló koncertjeink is vannak, melyekről a facebook/Ritmikon oldalon értesülhetnek.”

Gratulálunk az eddigi munkáidhoz és további sok szép lopótököt és szarvas tülköt kívánunk.

(Budaörsi INFÓ)

facebook:

0 Komment