ÉVÉRTÉKELŐ – Császárné Kollár Tímea

(Budaörs, 2018. január 18,-  Budaörsi Infó) A helyi politikai szervezetek vezetőit ebben az évben is arra kértük, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkájukat és ismertessék velünk jövőbeli terveiket. Nagy Sándor András, a Fidesz leváltott majd újraválasztott helyi elnöke írásban jelezte szerkesztőségünk számára, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel. A beszámolók a januári Budaörsi Infó nyomtatott számában jelentek meg.

Császárné Kollár Tímea (Jobbik Magyarországért Mozgalom) beszámolója:

Tisztelt Budaörsiek, Kedves Közelebbi és Távolabbi Szomszédaim!

Először is köszönöm szépen, hogy elolvassák évértékelő soraimat.

Az első gondolat, amely eszembe jutott a tavalyi évvel kapcsolatban, az az, hogy helyi képviselőként hogyan fogalmaznám meg röviden azt az elvárást, amit egy helyi képviselővel szemben támasztani kell: a képviselőnek legfontosabb feladata a város, a városlakók érdekeinek képviselete.

Az állam feladata pedig az lenne, hogy biztosítsa a települések számára, hogy élhessenek önrendelkezési jogukkal. Nézzük, hogy ezen a téren hogyan állunk. Minden képviselő a város érdekeit teszi az első helyre? Nem. Az állam biztosítja, hogy éljünk önrendelkezési jogainkkal?

Közel sem, sőt, még azt a lehetőséget sem hagyta meg számunkra, hogy azokból a saját bevételeinkből gazdálkodjunk, ami van, amihez egyébként az állam szinte semmit nem tesz hozzá. A rendszerváltozás óta regnáló kormányoknak azt sikerült elérniük, hogy Magyarország településeinek 90%-a nem képes önálló bevételeiből működtetni a települését. Budaörs az „önkormányzó-képes” önkormányzatok közé tartozik. Illetve csak tartozna, ha a szolidaritási hozzájárulással nem tenné a Fidesz-kormány ezt is erősen kétségessé. Ez a mai magyar valóság, ilyen ma Budaörs helyzete.

A tavalyi év – jelen állás szerint – az átmenet éve volt. Már tudtuk, éreztük, elszenvedtük a milliárdos elvonás következményeit, de a hajó még a víz felszínén maradt. Be-becsaptak a hullámok, amelyek elvitték a hajónkról javaink egy részét, de még nem süllyedtünk el.

Tavaly már érezhették az itt élők a problémákat, főképpen azok, akik nem csak itt alszanak, hanem részesei a helyi közösségi életnek: intézményeink dolgozói, elvett intézményeink dolgozói és a különböző társadalmi csoportosulások tagjai (civil szervezetek, sportszervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, stb.).

A legnagyobb tanulság az lesz majd, hogy azok, akik csak annyit érzékelnek a városból, hogy nincsenek kátyúkkal tele az utak, van közvilágítás, tisztességes hulladékszállítás, virágok szegélyezik a főutat, üzemel a helyi ingyenes kisbusz, kulturált körülmények fogadják őket a városi közösségi színtereken (kulturális és sportlétesítmények), mikor szembesülnek azzal és milyen tanulságokat vonnak majd le abból, hogy kik és milyen mértékben felelősek a kialakult helyzetért.

Furcsa élethelyzeteket is hozott a tavalyi év. Ki gondolta volna pár éve, hogy lépten-nyomon el kell magyarázni olyan embertársaimnak, akik ugyanúgy nemzeti és keresztény hitvallásúak, mint én, hogy attól, hogy a kormány Budaörsöt – is – negatívan érintő döntéseit rajtam kívül természetesen a polgármester és a testületi többséget adó Budaörs Fejlődésért Egyesület is elítéli, az nem jelent „ideológiai közeledést”, sem „összeborulást”, sem „egy gyékényen árulást”, hanem egyszerűen csak annyit jelent, hogy ez az IGAZSÁG. Semmi köze ahhoz, hogy ők liberális és/vagy baloldali beállítottságúak én pedig soha nem voltam az, és nem is leszek. A hazugság viszont akkor sem válik igazsággá, ha egyébként akár nemzeti sorskérdésekben, akár hitbéli kérdésekben egyet értek a hazuggal. Sőt. Meglátásom szerint a legnagyobb kárt az okozza a nemzetnek és a kereszténységnek, ha a nemzeti és keresztény közszereplők hazudnak. Nyilvánvalóan és egyértelműen.

Természetesen mindig vannak szimbolikus, emblematikus ügyek egy város életében ugyanúgy, mint egy ország életében. Lehet és kell is ezekkel foglalkozni, de a résznek nem szabad uralnia az egészet, szakítani kell azzal az életfelfogással, hogy a „kisebbik rossz” választása jobbá teszi a „kisebbik rosszat”. A bűn, az bűn marad.

Úgy fogalmaztam, hogy a tavalyi év átmeneti év volt, hogy milyen lesz a 2018-as év, az rajtunk is múlik, mindannyiunkon. A Haza Bölcse, Deák Ferenc jó másfél évszázada még úgy fogalmazott, “ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad!”

Legfőképpen kormányon, mert annak mindig mindenkit képviselnie kellene, és példát mutatni. Ha már kereszténynek vallják magukat, lehetne tanulmányozni a nyolcadik parancsolatot…

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment