A közjegyző segít – Egyezségkötés

(Budaörs, 2017. december 19. – Budaörsi Infó) Szakértői cikk-sorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal az egyezségkötéssel kapcsolatban kértük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző szakmai véleményét.

2018. január elsejétől számos jogszabály változik meg, ezek közül a közjegyzők számára kiemelt jelentőségű, hogy új hatáskör kerül a közjegyzőkhöz: bírósági egyezség hatályával lehet a közjegyző előtt is egyezséget kötni.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy ez azt jelenti, hogy ha a feleknek bármilyen, egyébként bírósági útra tartozó vitás ügyük van, de készek arra, hogy egyezséget kössenek, vagy ezt megpróbálják megkísérelni, akkor kérhetnek idézést a közjegyzőtől egy egyezségi tárgyalásra.

„Hogyha a felek között azon a tárgyaláson létrejön az egyezség, akkor ezt a közjegyző jegyzőkönyvbe foglalja. Ha az egyezség a jogszabályoknak megfelel, akkor azt végzéssel jóváhagyja.

Ha a végzés jogerőre emelkedik, akkor annak ugyanolyan hatálya van, mint a bíróság jogerős ítéletének. Vagyis az egyezség végrehajtható, az abban foglaltak többé vitássá nem tehetők.”

Válás esetén is alkalmazható ez az egyezségkötés?

„Ez a gyakorlat válás esetére sajnos nem igaz. Noha számos országban – például Spanyolországban, Brazíliában, Észtországban, Romániában, sőt 2019-től már Szlovéniában is – felbonthatja a házasságot közjegyző, ha a felek között egyezség van, Magyarországon ez annak ellenére nincs így, hogy a 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk.-ban ez a lehetőség már szabályozva volt.

Mi több, Románia épp erről a hatályba nem lépett magyar Ptk.-ról másolta a saját szabályozását, melyet erdélyi közjegyző kollégáink fordítottak le román nyelvre. Magyarországon tehát – egyelőre – családjogi ügyben nem hagyhat jóvá egyezséget közjegyző.

Itt arra van lehetőség, hogy a közjegyző az egyezségi tervezetet foglalja közjegyzői okiratba, amely alapján utána a bíróság tud dönteni a felek között egy bontóperben, és ilyenkor mellőzendő a bizonyítás, adott esetben a felek magánéletébe való beavatkozás.”

Milyen jellegű ügyek esetén alkalmazható ez az okirat?

„Ebben az új eljárásban olyan jellegű ügyekre kell gondolni, mint egy ingatlan elbirtoklása, hitelezői igények, kölcsön ügyletek, ráépítés, mindenféle olyan polgári jogi jogügylet, ahol valamilyen vagyonmozgás van vagy tartozás áll fent, és az ebből fakadó jogvitát akarják a felek bíróság nélkül rendezni. Ezzel időt és pénzt spórolnak meg. A felek közötti jó viszony is fennmaradhat így.

Ha egy elhunyt személy ingatlanát valaki már elbirtokolta, mert azt több mint 15 évig sajátjaként használta, de ennek megállapítására nem került sor az örökhagyó életében, akkor az örökösökkel szemben lehet egy ilyen egyezségi eljárást indítani, és ha az örökösök ezt az igényt elismerik, akkor meg lehet állapítani, hogy az elbirtokló megszerezte az ingatlan tulajdonjogát, és ez alkalmas lesz az ingatlan nyilvántartási bejegyzésre.

Ha valaki más épületére ráépített, pl. ha beépítik a tetőteret, vagy ami itt Budaörsön szintén klasszikus, hogy egy telken több ház van, és valaki az egyik házat bővíti, és ezzel a tulajdoni hányadok megváltoznak, ezt a kérdést is lehet egyezségben rendezni.

Ugyanúgy lehet rendezni egy vállalkozói szerződésből – akár egy építési szerződésből – eredő jogvitát is. Bármilyen polgári jogi jogvitát lehet rendezni, ami nem tartozik a családi jog, a szerzői jog, a cégjog vagy az állami vagyonnal kapcsolatos gazdálkodás körébe, vagy nem minősül munkaügyi vitának.”

Amennyiben önök is hasonló ügy érintettjei mindenképpen kérjék a közjegyző részletes tájékoztatását.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment