Budaörs a Kúriához fordul
- Budaörsi INFÓ
- 2017 október 12.
(Budaörs, 2017. október 12. – Budaörsi Infó) Nem vizsgálta érdemben a Fővárosi Ítélőtábla a Budaörs kontra Magyar Állam per másodfokú tárgyalásán Budaörs érveit, s hogy valóban jogtalanul von-e el az állam évi 2,1 milliárd forintot a várostól. Azzal zárta le a pert, hogy csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, ha az állam alaptörvény-ellenes, vagy önkormányzati törvénnyel ütköző jogszabályt alkotott. Ez viszont egy jogi paradoxon, mivel az önkormányzatnak arra hatása nincs, hogy az Alkotmánybíróság elindítja-e az eljárást, vagy éppenséggel mikor dönt egy adott kérdésben. Vagyis a polgári peres eljárásban olyan feltételt szabott a bíróság, mely nem teljesíthető, s mely a jogszabályokból nem olvasható ki. Ezért a város a Kúriától vár jogorvoslatot. Az üggyel kapcsolatban Wittinghoff Tamást, Budaörs polgármesterét kérdeztük.
Wittinghoff Tamás polgármester, a Budaörsi Infónak elmondta, hogy elszomorítja az ítélet.
“Fura képet fest jogállamiságunk helyzetéről. Már az is meglepő, hogy egy ügyben két homlok egyenest ellentétes ítélet szülessék. Ami a másodfokot illeti, még várjuk az írásban lefektetett ítéletet. Ami azonban szóban elhangzott, több mint meglepő.
Nem vizsgálta érdemben a Fővárosi Ítélőtábla a Budaörs kontra Magyar Állam per másodfokú tárgyalásán Budaörs érveit, s hogy valóban jogtalanul von-e el az állam évi 2,1 milliárd forintot a várostól. Azzal zárta le a pert, hogy csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, ha az állam alaptörvény-ellenes, vagy önkormányzati törvénnyel ütköző jogszabályt alkotott. Ez viszont egy jogi paradoxon, mivel az önkormányzatnak arra hatása nincs, hogy az Alkotmánybíróság elindítja-e az eljárást, vagy éppenséggel mikor dönt egy adott kérdésben. Vagyis a polgári peres eljárásban olyan feltételt szabott a bíróság, mely nem teljesíthető, s mely a jogszabályokból nem olvasható ki.”
Milyen lehetőségei vannak Budaörsnek ebben a szorult helyzetben?
“Már ebben az évben is sújt minket az elvonás. Egyrészről vészforgatókönyv készült a kialakult helyzet kezelésére, másrészt kezelnünk kell azt is, hogy a korábbinál jóval kevesebb lesz a szabad felhasználású forrásunk, amelyet beruházásokra fordíthatunk. Lassabban tudjuk majd megoldani a gondjainkat.
Másrészt, mindent el kell majd követnünk a bevételek növelése érdekében.
És természetesen nem fogadjuk el azt, hogy az állam csődbe vigye a települést.”
Beletörődik a város az elvonásba vagy további lépéseket tervez?
“Természetesen megyünk tovább a lehetséges jogi csatornákon. Ez azonban rövid távon sajnos nem jelent anyagi segítséget a városnak. Felülvizsgálati kérelemmel fogunk fordulni a Kúriához és más jogi lépéseket is tervezünk.”
Ha jól értem, akkor a januárra hirdetett tárgyalás is tárgytalan így?
“Igen, már csak egy esélyünk maradt, a Kúria, illetve nyilván keresni fogjuk a módját, hogy a kifogásunk eljusson az Alkotmánybírósághoz is, csak ott, nincsen kötelező érvényű időhatára a döntésnek. De ha itthon nem sikerül érvényesíteni az igazunkat, nem állunk meg, elvégre vannak nemzetközi jogi fórumok is…”
2017.06.23.
Előzmények:
Mint ismeretes, még a nyáron első fokon részítélet született az ügyben. Ekkor a Fővárosi Törvényszék a Budaörsi Önkormányzatnak adott igazat, és az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén addig elvont több mint hétszázmillió forint és kamatai visszafizetésére kötelezte az államot. (Éves szinten 2,1 milliárd forintot vonnak el az önkormányzattól, az egytizedét annak, mint amennyit az ország összes önkormányzatától.)
A per másodfokú tárgyalását 2017. október 10-én tartották, ahol a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a Budaörsi Önkormányzat keresetét. A másodfokú bíróság a részítéletet ítéletnek tekintette, és az egész keresetet elutasította. Ezzel azt is megakadályozta, hogy az eljárás – a nyári részítélet kihirdetésekor elhangzottak szerint – 2018. januárban folytatódjon.
A kártérítési per így jogerősen lezárult. Az önkormányzat az ítélet kézhezvételét követően, annak elemzése után a Kúriához fordul jogorvoslatért. Minderről Wittinghoff Tamás polgármester beszélt a képviselő-testület 2017. október 11-én tartott rendkívüli ülésén.
Elmondása szerint a másodfokú bíróság is kimondta, hogy ha az állam jogalkotással olyan jogsértést követ el, amiből valakinek kára keletkezik, akkor azt köteles megtéríteni. Azaz, nem volt helyes az államot védő ügyvédnek az az érvelése, hogy az államot immunitás illeti meg – tette hozzá, azaz nem tehet meg bármit az állam, amit csak akar, mint egy diktatúrában.
Azt viszont, hogy alaptörvény-ellenes-e egy jogszabály, az Ítélőtábla szerint csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki – ismertette a részleteket Wittinghoff Tamás. Az önkormányzat, vagy magánszemélyek, de még az első fokú bíróság sincs abban a helyzetben, hogy kikényszerítsen egy sikeres AB döntést, egyáltalán még alkotmánybírósági döntést sem, mi több eljárást sem. Már csak ezért sem lehet ezt feltételül szabni. Ez a „fegyveregyenlőség” követelményét sérti. És sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését is, ami szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jogait a bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem cáfolta, hogy az a döntés, amivel Budaörstől elvonták a saját bevételét, teljességgel alaptörvény és önkormányzati törvény ellenes (az elsőfokú bíróság éppenséggel ezt ki is mondta) csak a másodfokon eljáró bíróság szerint meg kell várni, amíg ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja.
Az is tény, hogy a vitatott eljárás az önkormányzatok európai chartáját is sérti. Mindez úgy tűnik egy polgári perben másodlagos.
A polgármester szerint volt még egy érdekes kitétel, amit az írásos ítélet kézhez vétele után tudnak majd alaposabban elemezni, nevezetesen, hogy ha egy érintett önkormányzatot kártalanítanak, akkor a többi, hasonló helyzetbe került önkormányzatot, mivel azok nem fordultak bírósághoz, hátrány éri. Csakhogy ez megint csak egy jogi abszurdum. Ha valakit meglopnak és nem fordul bírósághoz, nem fognak eljárni az ügyében. Ettől még ha más ezt megteszi, természetes, hogy az esetében a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni a bíróság. Ráadásul nem igen van olyan önkormányzat, mint Budaörs, amelyiknél az elvonás ilyen jelentősen a saját bevételeinek a terhére történt, és nem a meglévő állami támogatást csökkentették a hozzájárulással. (Budaörs ugyanis már csak jelképes forrást kap az állami feladatainak ellátásához a központi költségvetésből) Ha mégis találunk olyan településeket, melyeknél szintén érinti az elvonás a saját bevételeiket, hamar kiderül, hogy azok jelentős részét az állam busásan kompenzálta…
Korábbi cikkeink a témával kapcsolatban:
Nyert Budaörs a Magyar Állammal szemben – Precedens értékű ítélet
Budaörs kontra Magyar Állam – Ma ítélethozatal várható!
Budaörs bepereli az államot a 2,3 milliárdos elvonás miatt
Alkotmánybírósághoz fordul és perre megy Budaörs a szolidaritási elvonás miatt
Az államot hozták ki győztesnek másodfokon Budaörssel szemben
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment