Budaörs javára döntött a bíróság – Wittinghoff Tamás: Az állam nem terjeszkedhet túl a korlátokon
- Budaörsi INFÓ
- 2017 június 23.
(Budaörs, 2017. június 23. – Budaörsi Infó) Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék pénteki, nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kell fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere az ítélethirdetést követően a Budaörsi Infónak elmondta, hogy nehéz lepleznie az örömöt, amit érez.
“Az örömöm leginkább annak szól, hogy az utóbbi időben már egyre kevésbé hittem abban, hogy működik még Magyarországon bármi is a jogállami normáknak megfelelően. Úgy tűnik, hogy ez egy üdítő kivétel.
A bíróság ma a jogállami elvek mentén, a jogszabályok között hozott ítéletet és világossá tette azt, hogy ha van egy alkotmányos berendezkedés, ami egy alaptörvénnyel, sarkalatos törvényekkel megszabja azt, hogy az állam meddig terjeszkedhet, akkor azt feles törvénnyel nem lehet lerontani, nem lehet diszkriminatív módon olyan szabályokat hozni, amivel ellehetetlenítenek akár magánszemélyeket, akár kisebb vagy nagyobb közösségeket.
Úgy látom, hogy a bíró számára sem egy hétköznapi ügyről beszéltünk. Az elején ezt el is mondta. Számomra is megtiszteltetés az, hogy egy olyan ügyben képviselhettem a felperest, ami hosszú távon és precedens értékű módon tesz pontot vagy indít el egy olyan folyamatot, ami sokak számára világossá teszi mindazt, amit az imént elmondtam: az állam nem terjeszkedhet túl azokon a korlátokon, amik között mozoghat.”
Dr. Bihari Tibor, Budaörs jogi képviselője a Budaörsi Infónak elmondta, hogy nagy jelentőségűnek tartja a mai tárgyalás eredményét, mert úgy tűnik, hogy megtörni látszik egy olyan gyakorlat, amely az állam immunitását képviselte.
“Egy elsőfokú részítéletet hirdetett a bíróság, és állást foglalt amellett, hogy ez a korábbi gyakorlat nem tartható. Ennek örülünk. De precedens értékű akkor lesz ez a per, amikor jogerőre is emelkedik, de itt még nem tartunk, akkor leszünk igazán boldogok, ha az ítélet jogerőssé válik.
A továbbiakban összegszerűségi kérdésekről kell majd tárgyalnunk. A jogi részeken a bíróság már túltette magát. Ha az alperes fellebbez, akkor az egy újabb fordulót fog jelenteni, és akkor újra előkerülnek a jogi kérdések, mint például az immunitás, de a tárgyalás a továbbiakban az összegszerűség mentén fog folytatódni.”
A bíróságon történtekről:
A bíróság csak a 2017 januárjától áprilisig befizetett összegek ügyében rendelkezett, ezért a per folytatódik. Elutasította ugyanakkor az önkormányzatnak azt a kérelmét, hogy tiltsa el az államot a bíróság a további elvonásoktól. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy országos szinten az iskolarendszer működtetése – amelyre a szolidaritási hozzájárulás összegét fordítják – nagyon erős közérdek. Az önkormányzat ugyanakkor nem indokolta meg pontosan, milyen tervezett beruházások, kiadások érdekében kéri, hogy a további összegeket ne vonják el.
A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem jogellenes, az alkalmazása azonban az volt. Alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre.
Az önkormányzatot illető központi költségvetési támogatásokat meghaladó mértékű szolidaritási hozzájárulás elvonásának pedig nincs jogszabályi alapja – mondta ki a bíróság.
A perben az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy a szolidaritási hozzájárulás számítása diszkriminatív, alaptörvény-ellenes, ezt kétharmados törvényben kellett volna rendezni. Ezzel szemben az állam arra hivatkozott, hogy a jogalkotás miatt csak alkotmányjogi vagy politikai felelősséget kell viselnie, polgári jogi jogkövetkezményeket nem, vagyis immunitást élvez.
A bíróság ezzel kapcsolatban kimondta: jogállamban legfeljebb az alkotmányozó hatalom lehet korlátlan, a közhatalmat gyakorló szervek csak a hatáskörük keretei között gyakorolhatják a néptől származtatott hatalmukat, az alkotmányos rend megsértése esetén tehát a jogalkotó igenis számon kérhető.
Részítéletében a bíróság rögzítette azt is, hogy a felek nem közjogi, hanem polgári jogi jogviszonyban álltak egymással, így az okozott hátrányért az állam kártérítési felelősséggel tartozik.
A bíróság arra is kitért, hogy a szolidaritási hozzájárulást a Magyar Államkincstár azonnali beszedési megbízással vonta el, holott erre ebben az esetben csak az adóhatóság lett volna jogosult.
Az ügy előzménye, hogy a budaörsi képviselő-testület egy évvel ezelőtt, 2016. június 22-én fogadott el “elvi nyilatkozatot”, amelyben tiltakozott “a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás” és “iskolái teljes államosítása miatt”.
A testület – amelynek tizennégy tagja közül tíz a Budaörs Fejlődéséért Egyesületet képviseli, egy a Jobbik, három pedig a Fidesz-KDNP színeiben jutott be – akkor a fideszes képviselők távollétében egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot. Akkor úgy tájékoztattak: a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint – az alkalmazott képlet alapján – 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmadát teszi ki.
A polgármesteri hivatal tavaly októberben jelentette be, hogy pert indítanak, valamint hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordulnak a szolidaritási hozzájárulás miatt.
A per januárban folytatódik majd.
Korábbi cikkeink a témával kapcsolatban:
Nyert Budaörs a Magyar Állammal szemben – Precedens értékű ítélet
Budaörs kontra Magyar Állam – Ma ítélethozatal várható!
Budaörs bepereli az államot a 2,3 milliárdos elvonás miatt
Alkotmánybírósághoz fordul és perre megy Budaörs a szolidaritási elvonás miatt
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment