Picasso, Cézanne, Matisse és a Steinek: kiállítás a Grand Palais-ban

A festészet története egyben a műgyűjtés regénye is. Ezt kívánja bizonyítani a párizsi Grand Palais szerdán nyíló kiállítása, amely már címében is egy sorba helyezi a festészet óriásait és műveik gyűjtőit: A Steinek kalandja, Cézanne, Matisse, Picasso…

A három pont arra utal, hogy még sok nagy tehetséget karoltak fel a múlt század elején Párizsba érkezett fiatal amerikaiak, akiknek neve már azért is ismerős a művészetbarátok körében, mert a festők, akiknek műveit vásárolták, gyakran le is festették őket az utókornak.

A kor festőinek műveit sok Párizsban letelepült tengeren túli gyűjtötte, de a Steinek kiemelkedő helyet foglaltak el közöttük is. Szüleik halálával 1891-ben már fiatalon önállóvá váltak. San Franciscóban vásárolt ingatlanaik jövedelméből éltek, de nem voltak különösebben gazdagok, viszont páratlan kíváncsiság élt bennük, biztos érzékkel és merészen vásárolták a formabontó újító festők vásznait – emelték ki a francia lapok beharangozó írásaikban.

Léo Stein (1872-1947) és húga, Gertrude (1874-1946) az 1900-ban a rendezett világkiállításra érkeztek Párizsba, beleszerettek a városba és elhatározták, ott maradnak. 1904-ben bátyjuk, Michael (1865-1938) is csatlakozott hozzájuk. A Steinek az I. világháború előtti Párizs bohém világának ismert alakjai és mecénásaivá váltak. Michael Stein és felesége, Sarah szombatonként este 6-tól 9-ig fogadta a Madame-utcai szalonjában a művészeket, irodalmárokat, akik aztán átvonultak a Fleurus utcába, ahol Léo és Gertrude látta vendégül otthonában a kor hírességeit, hogy együtt csodálják az új vásznakat.

Ezeken az estélyeken ott kavargott számos amerikai, olasz, német művész és mecénás, megannyi francia festő, de költő és író is, már csak azért is, mivel Gertrude Stein maga is ismert írónővé vált. Megfordult a híres szalonokban Braque, Man Ray, Apollinaire, Duchamp, de megannyi amerikai író, Hemingway, Scott Fitgerald és sok híressé vált társuk is

Az aranykort az első világháború kitörése törte meg. Léo Stein elhagyta Párizst, Michael és Sarah a háború után Párizs közelében egy Le Corbusier által épített avantgárd villába költöztek. Folytatták művészetpártoló munkájukat.  A Grand Palais-ben 250 alkotással szereplő gyűjtemények  anyagának zöme még a század elején került a Steinek tulajdonába. (Több Stein-gyűjtemény volt, hiszen mindegyikük külön kollekciót épített fel az évek során).

Léo 1914-ben végleg elhagyta Párizst és csak néhány Cézanne- és főleg 16 Renoir-képet vitt magával, mivel ekkor már az utóbbiakat vásárolta elsősorban, viszont minden Picassót Gertrude-nak adott át. A Grand Palais kiállításán az egyik legszebb terem közepére a Picasso által Gertrude-ról – és neki – 1907-ben festett kép került, két oldalán a zseniális művész két olyan portréjával, amelyet viszont Léo vásárolt meg annak idején.

Matisse-ra nagy hatást gyakorolt Michael és Sarah távol-keleti nyomatgyűjteménye és Sarah rajongása a kínai és perzsa anyagokért, amelyekkel asztalait borította. Sarah volt az is, aki 1908 és 1910 között támogatta Matisse festőakadémiájának létrehozását – ő maga is festészeti leckéket vett a mestertől. Michael és Sarah “élete tragédiájaként” élte meg, hogy 1917-ben kénytelenek voltak eladni 19 Matisse-képet, ezeket egy berlini kiállításra kölcsönözték, de már nem tudták visszahozatni a német fővárosból. A háború után már olyan magas volt az áruk, hogy soha többé nem tudták visszaszerezni ezeket a vásznakat.

A Grand Palais termeiben 2012. január 16-ig megtekinthető kiállítást a francia állami képtárak, a Grand Palais, a New York-i Metropolitan Múzeum és a San Franciscó-i Modern Művészeti Múzeum összefogásával rendezték meg. Anyagát már bemutatták San Franciscóban, Párizs után pedig New Yorkban elevenítik fel a Steinek és gyűjteményeik izgalmas történetét.