IV. Károly királlyá koronázásának centenáriuma alkalmából nyílt kiállítás a Mátyás-templomban

Boldog IV. Károly, az utolsó magyar király koronázásának 100. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban. A templom egyik kápolnájában megrendezett kiállítást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Habsburg György, az uralkodó unokája nyitotta meg szerdán.  

A február 28-ig megtekinthető tárlaton láthatók a koronázáson használt tárgyak, mint például a királyi pár két-két trónszéke, a szertartáskönyv, a koronázására készült és a Szent Korona hordozására használt bársonypárna. Megtekinthető mások mellett a Mátyás-templom 1898 és 1991 közötti ünnepeit, jelentősebb eseményeit megörökítő Historia Domusa, Zita királyné monogrammal ellátott koronázási ajándékládája, továbbá a koronázás alkalmából készült emlékbélyegek és szertartást megörökítő emlékalbum.

Erdő Péter köszöntőjében rámutatott: minden koronázásnak megvolt a maga sajátossága. IV. Károlyé az első világháború árnyékában egyszerre volt minden részletre gondosan ügyelő, szinte túlságosan is kifinomult, ugyanakkor szomorú.

IV. Károly tisztán látta és átérezte, hogy a helyzet “elviselhetetlen feszültséggel terhes”. Ezt jelzi, hogy a szertartást követő ünnepi ebédet meg sem kóstolta, hanem úgy, ahogy volt, elküldette a katonai kórházba.

IV. Károly későbbi cselekedeteiben is megnyilvánult ez a másokért felelősséget vállaló, együtt érző tisztánlátás, ezért döntött – vizsgálatok hosszú sora után – úgy az egyház, hogy a boldogok közé emeli az utolsó magyar királyt.

Habsburg György felidézte: nagyapja, aki hivatásos katona volt, pontosan tudta, hogy milyen borzalmakkal jár a háború, ezért mindent megtett, hogy mielőbb béke legyen.

Kitért arra is, hogy IV. Károly boldoggá avatása 2004-ben az egész család számára óriási kitüntetés volt. Hozzátette: nagyapja az életében – katonaként, politikusként és családfőként – is mindig Isten akaratát kereste.

Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa kiemelte: IV. Károly élete példaként áll előttünk. Családi életének szentségére, hitvesi szeretetére utal II. János Pál pápa döntése, hogy ünnepét nem halála, vagyis “égi születésnapján” tartja az egyház, hanem házasságkötésének évfordulóján.

IV. Károlyt Ferenc József 1916 novemberében bekövetkezett halála után, 1916. december 30-án koronázták királlyá, 1918. november 11-én mondott le a magyar trónról.

A koronázás centenáriumára a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki.

facebook:

0 Komment