A Budaörsi NŐ: Dr. Madarászné dr. Losonczy Katalin

(Budaörs, 2016. március 15. – Budaörsi Infó) A Budaörsi NŐ fotókiállítást idén szervezték meg másodjára Budaörsön. A kiállítás ezúttal is 10 kiemelkedő hölgyet mutat be, akik azért tesznek, dolgoznak nap mint nap, hogy nekünk budaörsieknek és Budaörsnek jobb legyen. A fotókat 2016. március 30-ig lehet megtekinteni a budaörsi Városházán. Cikk-sorozatunkban bemutatjuk az idei 10 budaörsi NŐT. 

A Budaörsi NŐ fotókiállítás megnyitója 2016. március 8-án volt a budaörsi Városházán. A kiállításon 10 portré képet láthatnak az érdeklődők, minden hölgy képe mellett egy bemutatkozást, hogy ki is ő, és egy rövid leírást arról, hogy az ismerősei milyen embernek gondolják, mi az, ami először eszükbe jut róla.

A portré és a leírás mellett egy panorámakép is található, amire A Budaörsi NŐ közösségi oldalán lehet licitálni. A képek elárverezéséből befolyt összeget a szervezők a Babagenetika Mozgalomnak ajánlották fel.

De ki is a kiválasztott 10 nő, és miért pont ők? Olvassák el cikk-sorozatunkban. Minden nap egy új hölgyet mutatunk be a kiállításon olvasható leírás alapján.

A Budaörsi NŐK 2016-ban

Dr. Madarász dr. Losonczy Katalin

26 éve élek Budaörsön, 19 éve vagyok a Leopold Mozart Zeneiskola igazgatója. 1997-ben, amikor elvállaltam ezt a megbízatást, nem tudtam, mire vállalkozom. A feladattal járó felelősség és a teljes odaadás, ami ahhoz kell, hogy megvalósuljanak közös céljaink, a családomtól is sok áldozatot kívánt.

Ez a támogatás töretlen ma is. Az iskola munkahely a tanárok számára, de ennél jóval több is egyben. A gyerekek számára a feléjük forduló teljes figyelem színtere, iskola, ahol a tudás mellett igazi baráti közösséget és bizalmat élveznek, eszközt kapva a kezükbe az önkifejezésre és a szépség, pontosság és tiszta értékrend befogadására. Diákjaink sikerrel szerepelnek komoly versenyeken is, bejutnak olyan zenei intézményekbe, például a Zeneakadémiára, ahová csak a legkiválóbbak kerülhetnek.

A zeneiskola  – reméljük – sokkal több, mint egy oktatási intézmény. Egy színvonalas kulturális intézménye a városnak. Vannak, akik úgy is fogalmaznak, ha ide jönnek, tudják, hogy itt értékes, komoly programra számíthatnak.

1988-ban miniszteri dicséretet kaptam, mert három egyetem egyesített kórusával közösen létrehoztam egy oratórium előadást. Ez a vállalkozás akkor teljesen eredeti volt, angolul énekeltünk, pályázaton nyertük el a támogatást. Az ötlet és a megvalósítás komoly visszhangot váltott ki, és csak évekkel később talált követésre.

Nagyon szeretek olvasni. Általános iskolai osztályfőnököm az utolsó osztályfőnöki órán a ballagás napján  azt mondta: „Semmit se kérek tőletek, csak azt, hogy egyetlen este se legyen, amikor legalább három mondatot nem olvastatok, könyvet, igazi irodalmat!” Azóta egyetlen este sem telt el az életemben olvasás nélkül.

Szeretem az esti sétákat a gyerekeimmel, vagy akár csak egyedül is. Ilyenkor nem zavar meg telefon, ha egyedül megyek, csak a gondolataimra tudok koncentrálni. Apukám is kijárt az erdőbe annak idején, és félhangosan – mert ez fegyelmezte – gondolkodott, fogalmazott. Ezt, mint annyi minden nélkülözhetetlen dolgot, tőle tanultam.

Nagy hangsúlyt fektetek mindezek mellett a hagyományok megőrzésére, amit otthon, a szülői házban, főleg nagymamámtól tanultam.
Minden szombaton és vasárnap az általa készített kézimunkával díszítem az asztalt, mert szeretném, hogy a gyerekeim, az ő barátaik, és a vendégeink ne felejtsék el, milyen csodálatos volt a régiek tudása. Főleg régi bútoraink vannak, ebben érezzük jól magunkat.

Életünk és otthonunk Budaörsön olyan szeretett, hogy gyermekeink is itt szeretnének maradni, ebben a városban, ebben a szűkebb környezetben, és itt szeretnék gyermekeiket, a mi leendő unokáinkat is felnevelni!

AMILYENNEK MÁSOK LÁTJÁK

“Elhivatott”

Katit 50 éve ismerem: 1967 szeptemberétől jártunk egy gimnáziumba, és ettől kezdve énekeltünk egy (később több) kórusban. Mind a mai napig igazi barátság fűz minket egymáshoz.

A közösen létrehozott kamarakórus, amit Kati vezetett, egyetemista éveink alatt évekig nálunk, a mi lakásunkban próbált.
Felejthetetlen és életünkre óriási hatást gyakorló énektanárunk, karnagyunk Ugrin Gábor volt, akinek volt gimnáziumunkban emléktáblát állítunk ezekben a napokban, és ezt Kati kezdeményezte, én pedig örömmel vállaltam részt a létrehozás munkájában.

Kati a lelkiismeretesség és a maximalizmus megtestesítője. Végtelenül alapos, gondos, igényes; minden cselekedetét a jóra, a tisztára való törekvés hatja át. Olyan ideált, eszményt képvisel, aminek értéke megkérdőjelezhetetlen, és amit ma már kevesen képviselnek. Büszke vagyok, hogy barátomnak tekinthetem.
Elhivatottság, szakmai alázat, kollegialitás és tolerancia, gyermekközpontúság – egyszóval pedagógus. Ő Losonczy Katalin.

1983 óta ismerem, szinte barátom. Akár szakmai, akár emberi szempontból csak jót tudok mondani róla. Legjobban az odaadás az elköteleződés jellemzi egy ügy iránt. Az ő iskolájából kerültek ki a városi fúvószenekar tagjai. Legalább 5-6 együttest működtet a zeneiskola. Legfőbb jellemzője az elhivatottság. Minőségi munkát végez.

Időt szán a másik emberre, méghozzá minőségi időt. Nagyon sokat számít a mások véleménye neki. Maximálisan próbál helyt állni. Nagyon szereti a hazáját. Az élet bármilyen területén csak pozitívat tudok elmondani róla.

Katalin elkötelezetten óvja és védi a hagyományos értékeket. Ez mélyen áthatja érzéseit és gondolatait, meghatározza a vezetői hozzáállását is, és a mindennapjait is ezek köré rendezi. Intézményvezetőként a szolgálatot tekinti küldetésének úgy a kollégák, mint a diákság felé.

Értékeli a szakmai profizmust, de elsősorban  a nevelés, a gazdagítás a célja. Olyan személyiség, aki vezető létére is képes vállalni sebezhetőségét, igazi EMBER mivoltát.
Bár  világ megállíthatatlanul száguldó ütemben halad a felületesség és értéktelenedés útján, ezzel ő szándékosan nem akar lépést tartani. Ez a hozzáállás másokra is hatással van, folyamatos mérlegelésre és értékítéletre kényszeríti környezetét.

Katalint, immár több, mint tizenhárom éve ismerem. Az évek során kapcsolatunk munkatársi viszonyból barátsággá mélyült, s ebből kifolyólag az alábbiak szubjektív véleményemet tükrözik:
Az első dolog ami eszembe jut Róla, megingathatatlan nyugalma; az az erő, amely  szélsőséges, nehéz, kényelmetlen, esetleg zavarba ejtő helyzetekben sem hagyja el, s lehetővé teszi, hogy disztingváltan, kedves bölcsességgel nyilvánuljon meg, s csitítsa az indulatokat vagy elsimítsa a nézeteltéréseket.

Csodálatra méltó klasszikus regényhősöket idéző erkölcsi tartása, és az a kedves odafigyelés, amellyel embertársaihoz fordul. Mindig tud mindenki gondjáról, problémájáról – és lehetőségeihez mérten segít – az Ő gondjai azonban legtöbbünk számára ismeretlenek.

Az idő előrehaladtával legtöbbünk lelke megkérgesedik, s ez által érzéketlenné válunk a Szépség vagy a Jóság bizonyos árnyalataival szemben. Katalinra ez egyáltalán nem jellemző! Az Ő érzékenysége, olyan érték, amit ha többen képesek lennénk megőrizni, jobb világban élhetnénk.

Óriási szeretet, melegség, különös empátia árad lényéből. A nehéz helyzetekre mindig megtalálja a bölcs tanácsot. Hihetetlen kitartó szorgalmával, nagyon precíz munkavégzésével, valamint a hivatás és a magánélet összhangjának megteremtésében példát mutat környezetének.

Losonczy Katalin iskolát épített. De nem csak iskolát, hanem olyan szellemiséget is a Rózsa utcai épületben, melynek falai között jó lenni zenét tanuló diáknak, s az őket tanítóknak is. S a különböző művészetek is otthonra lelhettek a hangverseny teremben, ötvözve a zene művészetét az irodalommal, képzőművészettel. Igazi iskolává lett a Leopold Mozart nevét viselő intézmény: az értékre nevelés iskolájává. Nem csak gyerekeknek.

(Budaörsi Infó/Májer MSE)

facebook:

0 Komment