A közjegyző segít – Az élettársak vagyonjogi és öröklési viszonyai
- Budaörsi INFÓ
- 2024 október 07.
(Budaörs, 2024. október 7.- Budaörsi Infó) A közjegyző segít szakértői cikk-sorozatunk tovább folytatódik. Ebben a részben az élettársak vagyonjogi és öröklési viszonyairól beszélgettünk dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzővel.
Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak elmondta, hogy az öröklési oldalt viszonylag egyszerű lezárni, mert az élettársak – akik együtt élnek érzelmi és gazdasági közösségben – lehetnek bár különneműek vagy azonosneműek is, nem lesznek jogosultak öröklésre a párjuk után. Ez alól csak annyiban van kivétel, hogy az azonosnemű párok az anyakönyvvezető előtt létesíthetnek ún. bejegyzett élettársi kapcsolatot, ami öröklésre is jogosít, de különnemű párok esetén erre nincs lehetőség.
„Attól, hogyha valaki elmegy közjegyzőhöz, hogy élettársi nyilatkozatot tegyen, attól még jogi értelemben a helyzete nem változik, továbbra sem lesz jogosult öröklésre. Ezek az úgynevezett ‚de facto’ élettársak egymás után nem örökölnek semmit. Az ún. élettársi nyilatkozat egy nagyon fontos bizonyíték, innentől nehezen vitatható az együttélés ténye, de a felek öröklési jogi helyzetén ez nem változtat.
Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy ilyen együttélés esetén egy megoldás van csak az öröklés rendezésére: a végrendelet. Jó tudni, hogy aki élettársi kapcsolatban él, az még egy lakáshasználati jogot sem örököl majd elhunyt élettársa után. Volt már olyan eset, hogy a Magyar Állam örökölt mindent úgy, hogy volt élettársa az örökhagyónak. Olyan is előfordult már, hogy a sok éve nem látott távoli rokonok örököltek mindent, míg az örökhagyóval évtizedek óta együtt élő, őt gondozó élettárs semmit nem kapott.”
A házasság után szerzett minden vagyon közös vagyonnak számít?
Igen, a házasság után minden vagyon közös vagyonba kerül, még akkor is, ha nincs a nevén egy tárgy vagy ingatlan az adott személynek. Kivételt képez el alól az ajándékba kapott vagy örökölt vagyon, továbbá a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Tehát ha például a feleség örökölt egy lakást, és azt eladja, az abból kapott pénzből vett újabb lakás is a különvagyona része lesz.
Miben különbözik ezen a téren az élettársak helyzete?
A régi Ptk.-ban volt egy hasonló rendelkezés, de az nem fele-fele arányú vagyonszerzést jelentett, hanem ún. szerzésben való közreműködéssel arányosat. 2014. március 15-e egy nagyon fontos dátum, és nem csak azért, mert akkor volt a forradalom évfordulója, hanem mert akkor lépett életbe az új Polgárjogi Törvénykönyv. Az akkor már fennálló élettársi kapcsolatokra viszont az új Ptk. nem volt hatással.
Akik tehát már régebb óta élnek együtt, azokra a régi törvény vonatkozik ma is. A régi Polgári Törvénykönyv szabályozása az élettársat tekintetében annyiban tért el a házassági vagyonjogtól, hogy nem fele-fele arányú közös tulajdonokat hozott létre, hanem közreműködés-arányosokat. Ha az egyik félnek 100 ezer Ft volt a fizetése, a másiknak 200 ezer Ft, akkor 1/3- 2/3 arányban szereztek közös tulajdont. Ha vettek egy házat a közös jövedelmükből, és ez annak a nevére került, aki egyébként a havi 200 ezer Ft-ot kereste meg, akkor a másik fél beperelhette a partnerét, hogy a ház 1/3-a az ő tulajdona. Viszont a perben az élettársi kapcsolatnál – mivel nincs anyakönyvi bejegyzés – azt is bizonyítani kell, hogy együtt éltek vagy sem. Ez egy hosszas bizonyítási folyamat lehet. Bonyolult jogi helyzetek alakultak ki ebből.
Min változtatott az új törvény?
Az új Ptk. a német jogból ismert közszerzeményi rendszert honosította meg, ami azt jelenti, hogy az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, vagyis ha vesz az egyik élettárs a saját nevére egy autót, az az övé lesz. A másik félnek ilyenkor egy pénzbeli követelése lehet a kapcsolat végén. A lényeg, hogy nem közös tulajdon, hanem egy pénzkövetelés keletkezik egy elszámolási viszony keretében, amit a kapcsolat megszűnésekor (fél halála, különválás) lehet érvényesíteni.
Ha az egyik élettárs 200 ezer Ft-ot keresett havonta, a másik 300 ezer Ft-ot, és 10 évig éltek együtt, az 60 millió, ebből 20 millió forintból éltek (ettek, ittak, utaztak stb.), és 30 millió forintból vettek egy lakást annak a nevére, aki mondjuk a havi 300 ezer Ft-ot kereste. A kapcsolat végén a másik félnek pénzbeli követelése lehet a lakást vevő féllel, illetve örököseivel szemben, mégpedig a 40%-os szerzési arányra tekintettel 12 millió Ft-ra. Ez a követelés öt éven belül viszont elévül, és tulajdoni hányad neki a lakásból nem jár.
Mi a megoldás a jogi viták elkerülésére?
A legkézenfekvőbb dolog, ha az élettársak kötnek egy vagyonjogi szerződést, közjegyző vagy ügyvéd előtt. Itt rögzítik, hogy kinek milye van, és hogyan, milyen arányok szerint fognak a jövőben vagyont szerezni, keletkezik-e közös tulajdon vagy csak elszámolási igény. Fontos, hogy a felek a fenti törvényi szabályoktól eltudnak térni. Senki sem él örökké, az örökössel való elszámolást is könyebbé teszi az ilyen megállapodás, mert valamelyik élettárs halála esetén ez az örököst is köti.
Nem szabad emellett elhanyagolni, hogy végrendelkezni is indokolt lehet, főleg akkor, ha valamelyik élettársnak nincs saját lakása, és így megoldatlan a lakhatása. Volt egy ügyem, amikor az örökhagyónak több évtizede vele élő élettársa volt, ezzel kapcsolatban voltak is igényei – közösen újították fel a házat –, de az örökhagyó gyermekei ezt nem fogadták el és teljes egészében igényt tartottak az örökhagyó vagyonára. Mivel per indult a két oldal között, ezért a hagyatéki eljárást fel kellett függeszteni.
Több mint 5 évig tartott a pereskedés, mert egy ilyen ügyben elő kell venni a fizetési bizonylatokat és bankszámla-kivonatokat, meg kell nézni az összes komolyabb vagyontárgyra kötött szerződést, hogy meg lehessen állapítani, ki mennyit keresett és azt mire költötték el.
Budaörsön milyen esetek jellemzőek?
Budaörsön gyakori az, hogy a már meglévő ingatlant bővíti a család, felhúznak egy új emeletet például. Ilyenkor jó kérdés, hogy vagyonjogi értelemben milyen helyzet jön létre, amikor közös kasszából tovább építik a valakinek a tulajdonában lévő lakást. Az élettársak itt teljesen idegenként vannak kezelve. Azaz pont olyan helyzetbe kerülnek, mintha a szomszéd építkezett volna az adott illető házának a tetejére. Hozzáépítés címén fog egy tulajdoni igénye keletkezni az ingatlanon annak félnek, akinek a pénzéből történt a beruházás.
Ha van egy 100 millió Ft-ot érő ingatlanom, ami 1/1 arányban az enyém, van egy élettásam, és úgy döntünk, hogy ráépítünk a házra még egy emeletet, akkor az számít, hogy mennyi lesz a végleges értéke a bővített ingatlannak, nem az, hogy pontosan mennyit tettünk az ingatlanba.
Ha a közös kasszából végeztük el ezt a felújítást, akkor az egész ingatlanhoz viszonyítva lehet az élettársnak tulajdoni igénye, mert értéknövekedés származott a felújításból, ami a közös kasszából jött létre. Vagyis ha a fenti ingatlanra 40-60% arányban még költünk 50 millió Ft-ot, de ettől az ingatlan értéke csak 20 millió Ft-tal 120 millió Ft-ra növekszik, ezt a 20 millió Ft-nyi részt kell figyelembe venni, ha az élettársam közreműködése 60%-volt a vagyonszerzéseink tekintetében, akkor ez az ő tekintetében 12 millió Ft, vagyis az ingatlan 1/10-ére tarthat majd igényt, ha szerződéssel eltérően nem rendelkezünk. Mindenkinek azt tudjuk csak javasolni, hogy a vagyonjogi viták elkerülése érdekében rendelkezzenek vagyonukról amíg még van rá lehetőségük.
(Budaörsi Infó)
facebook:
0 Komment