Wittinghoff Tamás: Milyen tulajdonjog az, amikor a tulajdonos semmit sem tehet a tulajdonával?

(Budaörs, 2016. december 21.- Budaörsi Infó) Budaörs Város Önkormányzata többször kifejezte, hogy nem ért egyet azzal, hogy az állam átvegye az iskolák irányítását az önkormányzatoktól. A hírt, hogy Budaörs végül megállapodásra jutott és aláírja az átadás-átvételt, sokan sokféleképpen fogadták és magyarázták az országban. A közösségi oldalakon is élénk vita bontakozott ki. Az ügyről Wittinghoff Tamás polgármester a garanciális részletekre is kitérő interjút adott a Budaörsi Infónak.

Budaörsön a 2016. december 14-ei képviselő-testületi ülésen jóváhagyólag tudomásul vették a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/H. §-a alapján az Érdi Tankerületi Központtal és a Ceglédi Tankerületi központtal megkötendő vagyonkezelési szerződést és az átadás-átvételi megállapodás szövegét.

Korábban, 2016. november 22-én, az Érdi Tankerületi Központ vezetőjének meghívásával a budaörsi iskolák jövőjéről tartottak városi szintű szülői fórumot az 1. Sz. Általános Iskola aulájában.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere több országos médiának is nyilatkozott az iskolák állami fenntartásba való átadásáról. A polgármestert sokan kérdezték a közösségi oldalon is, ahonnan például azt is megtudhattuk, hogy igazi csapdahelyzetbe kerültek, hiszen az önkormányzati vagyonról önkéntesen nem kívántak lemondani, ugyanakkor ha nem kötöttek volna megállapodást a lejárt határidőig, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője rendezte volna az átvételt határozat útján. Ezt pedig mindenképpen el szerették volna kerülni, miután nem akarták, hogy az iskolák sorsát egy olyan szerződés rendezze, „amit Balog Zoltán saját magával ír alá, és mindenféle garanciát nélkülöz”.

Azt is megtudhattuk az egyik hozzászólásból, hogy a polgármester Bárándy Gergelyt és Molnár Gyula, MSZP elnököt is megkérte, hogy támadják meg a törvényt az Alkotmánybíróságon, viszont elmondása szerint a neki tett ígéreteiket nem váltották be.

Mindezekről lapunk olvasói számára tisztázó interjút kértünk a polgármestertől.

Wittinghoff Tamás polgármester interjúja

Több országos médiának is nyilatkozott az iskolák állami fenntartásba való átvételéről. A hírt, hogy Budaörs végül megállapodásra jutott és aláírja az átadás-átvételt, sokan sokféleképpen fogadták és magyarázták. Kérjük, mondja el a Budaörsi Infó olvasóinak, hogy mi vezetett végül a kompromisszumra?

Ezt én nem nevezném kompromisszumnak. Budaörsöt és a többi, iskolájához ragaszkodó önkormányzatot olyan helyzetbe hozta a törvény, hogy nem maradt sok választásunk: menteni kellett a menthetőt. „Előrelátóan” beleírták ugyanis a jogszabályba, hogy amelyik önkormányzat nem köti meg a KLIK-kel az iskolák átadásáról szóló szerződéseket december 15-ig, attól – a megküldött szerződés-tervezet alapján – egyoldalúan, miniszteri határozattal veszik azokat el. A makacs ellenállás gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy feltartott kézzel tűrjük, hogy az eddig jól működő iskolák minden korlát és kontroll nélkül kerülnek az államhoz. Ehelyett mi azt az utat választottuk, hogy a KLIK által készített szerződés-tervezet helyett készítettünk egy saját változatot, amelybe beleírtuk mindazokat a lehetséges garanciális feltételeket, amelyek mellett ebben az egyébként abszurd és elfogadhatatlan helyzetben is valami lehetőségünk nyílhat a város vagyonának megőrzésére, gyermekeink oktatása színvonalának megtartására. Ha úgy vesszük, ezt az „ultimátumunkat” elfogadták, a szerződést a mi feltételeink teljes elfogadásával írta alá a másik fél. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy itt véget ért a történet: a városvezetés, ahogyan eddig is, felelősséget érez a budaörsi gyermekek minőségi oktatása, iskoláink sorsa iránt. A Képviselő-testület korábbi határozatának megfelelően minden lehetséges jogi eszközt megragadunk annak érdekében, hogy Budaörs város vagyonát, a budaörsi iskolákat visszaszerezzük.

Én természetesen tartottam magamat az ígéretemhez, vagyis nem én írtam alá azt a szerződést, amely elveszi a milliárdos vagyonunkat, amelyet jórészt saját erőből hoztunk létre. Ez nyilván csak apró, jelzésértékű, szimbolikus gesztus, a lényegen nem változtat.

Információink szerint nem egyszerű a városvezetés számára az egyes iskolák vezetőivel, a kollektívákkal sem az egyeztetés, hiszen sokféle érdeket kellett összehangolni és egy irányba terelni. Mit tud elmondani ezekről az egyeztetésekről?

Ez az információ téves, vagy félreértésen alapul, az iskolák vezetőivel való egyeztetés – ahogyan máskor se, most sem jelentett gondot a feleknek. A budaörsi intézményvezetők és tanárok tudják, hogy ebben a helyzetben is számíthatnak ránk, megnyugtató számukra, hogy igyekszünk olyan helyzetet létrehozni, amelyben a mindennapi életüket, az oktatás színvonalát érintően lehetőleg ne következzék be változás. Mondhatom, hogy napi kapcsolatban vagyunk, s teljes az egyetértés közöttünk.

Milyen garanciákat sikerült beépíteni a megállapodásba a város számára a jövőre nézve?

A tankerület a szerződésben vállalta az intézményeinkben működő, külön mellékletben tételesen meghatározott iskolai programok további működtetését, azok költségeinek viselése mellett. Ezek között szerepel – a teljesség igénye nélkül – a mindennapos testneveléshez szükséges feltételek biztosítása, a tornatermi kapacitásokat meghaladó foglakozásokhoz, egyéb sportolási lehetőségek (korcsolya, tenisz, kézilabda), valamint a városi úszásoktatás és egyéb szükséges teremigények biztosítása. Továbbá az Illyés Gimnázium épületében működő uszoda fenntartása és a korábbiak szerinti működésének biztosítása, az iskolai szakmai programok, iskolai szakkörök, önképzőkörök, iskolai és városi munkaközösségek programjainak támogatása, az iskolákban működő és használt oktatási szoftverek, interaktív tananyagok szükség szerinti pótlása, korábbi feltételeknek megfelelő biztosítása, az iskolák magas színvonalú elektronikus és technikai rendszereinek karbantartása, fejlesztése.

A szerződésben szerepel az is, hogy az iskolákban a rendes karbantartási feladatokon túl a tulajdonost terhelő felújítási és pótlási kötelezettségek is az ingyenes vagyonkezelést ellátó tankerületet terhelik. Kiegészítettük ezt a szabályt azzal, hogy amennyiben a tankerület a karbantartási, felújítási vagy pótlási kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy ha a vagyonban kárt okoz, rendkívüli felmondással élhetünk. Kikötöttük, hogy az épületek, illetve felszerelések üzemeltetési, karbantartási feladatait továbbra is a BTG lássa el, a jelenlegi vállalkozási szerződése fenntartásával.

Minden szerződés annyit ér persze, amennyit betartanak belőle. Megkönnyíti a teljesítés ellenőrzését, hogy az önkormányzati törvény – valamint a szerződés – szabályai értelmében a tulajdonosi ellenőrzés garanciális elemeit az Önkormányzat mindenkori Vagyonrendelete tartalmazza. Megígérhetem, hogy folyamatosan élni fogunk ellenőrzési jogunkkal. Ezek az iskolák a budaörsiek pénzéből épültek, a budaörsiek gyerekei tanulnak bennük. Küzdünk azért, hogy visszakapjuk a vagyonunkat, de addig sem hagyjuk, hogy elherdálják azt.

Hogyan vélekedik róla, illetve sikerként könyveli-e el, hogy az állam a tulajdonjogot meghagyta az önkormányzatoknál és csak az iskolák működtetését vette el?

Erre cinikus megjegyzést is tehetnék, de inkább megkérdezem az olvasóktól: az milyen tulajdonjog, amikor a tulajdonos – azon kívül, hogy a másra át nem hárítható kárt viseli – semmit sem tehet a tulajdonával? Az állam nem csak az iskolák működtetését vette át, hanem valamennyi, a budaörsi polgárok pénzén felépített, rendszeresen fejlesztett és karbantartott épületnek és a benne lévő összes ingóságnak az ingyenes vagyonkezelői jogát is. Ezen kívül a törvény a teljes vagyonra elidegenítési és terhelési tilalmat rendelt – a tulajdonosnak tehát semmiféle joga nem maradt a tulajdonát képező vagyonra nézve. A saját iskoláinkba akkor és úgy léphetünk be, akkor és úgy tudjuk a budaörsieknek kiegészítő célú használatra biztosítani azokat, ha és ahogyan azt a KLIK kegyeskedik megengedni számunkra. Ezzel szemben viszont a törvény lehetővé teszi, hogy a tankerület az iskolánk felszerelését saját belátása szerint „csoportosítsa át” a hozzá tartozó bármelyik másik intézménybe. Ez a meghagyott tulajdonjog csupán arra lehet jó, hogy ha a KLIK nem gondoskodik a tulajdonunkról megfelelően, azt mi a saját pénztárcánkból bármikor megtehetjük. Meg is tennénk szívesen, ha az iskolák elvétele mellé nem társulna jövő évtől kezdődően a városunkat sújtó mintegy 2,3 milliárd forintos állami pénzelvonás is, szolidaritási hozzájárulás címén. Ez a példátlan vagyonelvonás nem csak az iskolákat érintő esetleges tulajdonosi kiadásokat gátolja, de más városi fejlesztéseket is kérdésessé tesz.

A közösségi oldalon egyik bejegyzésében az MSZP-nek rója fel, hogy az ügy még nem kerülhetett az Alkotmánybíróság elé. Kifejtené ezt olvasóinknak?

Sajnálom, hogy így alakult, de egy MSZP-től érkező kérdésre a tényeket rögzítettem. Most sem mondhatok mást, mint amit ott leírtam. Még a nyáron kértem Bárándy Gergelyt, hogy a jogellenes módon és tartalommal elfogadott törvényt támadják meg az Alkotmánybíróságon. Ez az eljárás az országgyűlési képviselők megfelelő mennyiségű aláírásával egyszerűen kezdeményezhető. Minden jogi hátteret összeállítottunk az indítványhoz. Meg is ígérte, tudomásom szerint össze is gyűltek az aláírások. Mégsem adták be az alkotmánybírósági indítványt, számomra érthetetlen okból. (Mert szerintük nem legitim az AB). Én ezzel nem tudok mit kezdeni. Emberileg némileg rosszul érintett, hogy miután hónapokkal ezelőtt megállapodtunk valamiben, az nem történik meg, és ezt még csak nem is jelzik felém.

Ez az intézkedés egyébként nem csak Budaörsön fájó, az iskolák teljes „államosítása” sok települést érint súlyosan, érdekes módon jellemzően nem kormánypárti vezetésűeket.

Milyen konkrét lépéseket tesz a Budaörsi Önkormányzat a tervezett nagyarányú állami elvonás, az ún. szolidaritási hozzájárulás miatt? Milyen esélyeket lát a sikerre?

Képviselő-testületünk úgy határozott, hogy jogi eljárásokat indítunk az iskolák elvétele és az önkormányzatra kiszabott hatalmas vagyonvesztéssel járó szolidaritási hozzájárulás miatt. Ezeket az eljárásokat részint hazai, részint európai uniós fórumok előtt kezdeményezzük. Közéjük tartozik egyfajta Alkotmánybíróság előtti eljárás, de az Alapvető Jogok biztosához is fordulunk. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és más uniós szervek előtti kezdeményezések is előkészületben vannak, ugyanakkor nem zárjuk ki a rendes bíróság előtti kártérítési igényünket sem. Ezeket az eljárásokat igazunk biztos tudatában, és természetesen a siker reményében indítjuk. Nincs mit veszítenünk.

Milyennek látja a budaörsi iskolák, a fiatalok jövőjét ebben az új rendszerben?

A PISA felmérés tükrében nagyon rosszak az előjelek. Mint az előző válaszaimban is jeleztem, a lehetőségeink szerint igyekszünk továbbra is támogatni az iskoláinkat. A jövő évi költségvetés koncepciójának elfogadásakor elköteleztük magunkat a Clementis ösztöndíj további fenntartása mellett. Bízunk a tanárainkban is, hogy a sok éven át élvezett autonómiájukat – ami egyébként a minőségi oktatás kulcsa – nem fogják könnyen feladni.

Azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi kormányzat oktatáspolitikája kifejezetten káros, s ennek csupán egy, ám kétségtelenül komoly súllyal értékelendő mutatója a PISA felmérés tragikus eredménye. De sajnos katasztrofális arányú a funkcionális analfabetizmus is. Ahogy ez némely szakpolitikus nyilatkozatából kiolvasható, e területen ők sem jeleskednek. Nem is érzékelik, milyen nagy a baj!

Nem állítom, hogy a rendszerváltást követően átütő és gyors változás történt volna az oktatásban. De szakemberek által alátámasztott tény, hogy ha lassan is, de elindult a reform. A felesleges lexikális adatok helyett elkezdték a gyerekeket megtanítani gondolkodni, összefüggéseket átlátni, a különböző élethelyzetekhez igazodni. Természetesen mindezt az általános műveltség alapjainak megszerzése, s a nyelvtanulás mellett. A pedagógusok szabadsága, autonómiája jelentősen nőtt, lehetővé téve, hogy az adott helyhez, s a diákokhoz igazodva tanítsanak.

Ami az oktatásban Hoffman Rózsa óta napjainkig folyik, az visszalépés a múltba, a poroszos/szovjet modell újraélesztése, amely gyermekeink jövőjét illetően szomorú képet vetít előre.

Azt mondanom sem kell, hogy mindent elkövetünk a jövőben is annak érdekében, hogy a budaörsi diákokat ezen káros hatások a lehető legkevésbé érintsék.

A legjobb megoldásnak azt tartom, és mi is azt szeretnénk elérni, hogy az arra vállalkozó önkormányzatok kapják vissza oktatási intézményeiket, a pedagógusok pedig a tanszabadságot.

Nem véletlen, hogy ilyen keretek között érték el iskoláink a kiemelkedő eredményeiket.

Köszönjük az interjút!

Előzmények:

A 2016. október 19-ei képviselő-testületi ülésen döntöttek a képviselők arról, hogy alkotmánybírósághoz, ombudsmanhoz, valamint további hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordul Budaörs Város Önkormányzata a törvénysértően kivetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás miatt, amely nyomán mintegy 2,3 milliárd forintot kíván elvonni az állam Budaörstől.

2016. augusztus 31-én ünnepélyes keretek között adták át Budaörsön a Bleyer Jakab Német Nemzetiségi Általános Iskola Gyógypedagógiai Intézményi Egység új épületét az Árpád utca 4-8. szám alatt, amely egyben a városi oktatási, nevelési és színházi évad megnyitója is volt.

Valamennyi budaörsi oktatási intézmény (az egyháziakat leszámítva) csatlakozott az Illyés Gyula Gimnázium által kezdeményezett tiltakozáshoz és demonstrációhoz, amelyet az oktatási intézmények teljes államosítása ellen tartottak 2016. június 7-én, este 7 órakor a Városháza előtti téren.

(Budaörsi Infó)

facebook:

0 Komment