Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját

Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC), az első napon a négy nagy kísérlet közül csak a CMS (Compact Muon Solenoid) szolgált előzetes eredményekkel, amelyek kiértékelésében magyar fizikusok is részt vettek.

 

A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC-t 2008-ban helyezték üzembe. A kísérletek során csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szembe haladó protonnyalábokat ütköztetnek, e “karambolok” eredményeként új elemi részecskék keletkeznek, általában igen rövid élettartammal. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, valamint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait igyekeznek megfejteni.

A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként 8 teraelektronvoltról 13 TeV-re (1 TeV ezermilliárd elektronvolt) növelték a nyalábenergiát, ami eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetővé. Az operátorok szerdán először körbevezették a két stabil protonnyalábot, mielőtt ütköztették volna őket a 27 kilométeres alagút meghatározott pontjain, ahol hatalmas detektorok regisztrálják az ütközésekben keletkező “egzotikus” új részecskéket, valamint a szubatomi “törmeléket” – olvasható a BBC összefoglalójában.

Fabiola Gianotti, a CERN megválasztott főigazgatója, úgy vélekedett, hogy a megnövelt nyalábenergiának köszönhetően megválaszolhatják a részecskefizika nagy kérdéseit. Ezek közé tartozik a szuperszimmetria elmélete (SUSY), amely szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere. A SUSY, amely egységes rendszerbe foglalja a fizikai kölcsönhatásokat és leírja a korai univerzumnak az ősrobbanás utáni első pillanatait, a standard modell sok problémáját képes megoldani, az ugyanis nem veszi figyelembe a gravitációt, és nem magyarázza meg a világegyetem 95-96 százalékát kitevő sötét anyag és sötét energia létezését sem.

 

cern_hadronutkozteto_terkep

 

Mint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA WKF) szerdai közleménye kiemeli, az előkészítési, karbantartási és fejlesztési munkákban egyaránt részt vállaltak az MTA WKF, az MTA Atommagkutató Intézet, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói.

“A négy nagy kísérlet közül szerdán egyedül a CMS kísérlet szolgált előzetes fizikai eredményekkel. Az előzetes kiértékelést – egy nagyobb munkacsoport keretében – egy négyfős, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóiból álló csapat végezte el. Yen-Jie Lee és Ran Bi pontpárokat kereső módszert alkalmazva, míg Siklér Ferenc a ponthalmazban egyenes vonalakat keresve, egymástól függetlenül mérték meg a kirepülő részecskék szögeloszlását. A két eredmény jó egyezést mutat, továbbá közel halad a korábbi, kisebb energiás mérések alapján jósolt görbéhez is. Zsigmond Anna a kiértékeléshez szükséges szimulációk elkészítésével járult hozzá a munkához. Az előzetes eredményeket az LHC Bizottság június 3-i nyilvános ülésén mutatták be a kutatók” – emeli ki az MTI-hez eljuttatott közlemény.

http://www.bbc.com/news/science-environment-32976838
http://wigner.mta.hu/hu/node/1363

facebook:

0 Komment

Válasz küldése

Be kell jelentkeznie, a komment írásához.