A munkanap-áthelyezéseknek nincs számottevő gazdasági hatásuk

A hosszú hétvégék a vendéglátásnak és a turizmusnak rendkívül előnyösek a növekvő forgalom miatt, ugyanakkor a munkanap-áthelyezéseknek nincs számottevő, mérhető gazdasági hatásuk – mondták az MTI-nek nyilatkozó szakértők.

A nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján az idén három alkalommal kerül sor munkanap-áthelyezésre, három négynapos hosszú hétvége lesz, illetve egy már volt. Január 10., augusztus 8. és december 12. szombati munkanap, míg január 2. péntek, augusztus 21. péntek és december 24. csütörtök pihenőnap. Ezen kívül négy alkalommal lesz háromnapos a hosszú hétvége: húsvéthétfő és pünkösdhétfő miatt, valamint május elseje hétfőre, október 23. péntekre esik. A rendeletben az is szerepel, hogy az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak munkarendje ettől eltérően is meghatározható.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője szerint a munkanap-áthelyezéseknek nincs jelentős gazdasági hatásuk, mivel a versenyszférában a megrendeléseket saját jól felfogott érdekükben teljesítik a vállalkozások, erre megvannak a hatásos munkaszervezési módszerek.

Hozzátette: a költségvetési, szolgáltatási szektorban is fenntartják a társadalom működéséhez szükséges kapacitásokat, mint a közlekedés, víz, gáz, fűtés biztosítása. Megjegyezte: a töredezett munkahét általában alacsonyabb teljesítményekhez vezet, mint a hosszabb időegység alatt végzett munka.

Lupkovics Mariann munkajogász az MTI érdeklődésére leszögezte: akár az általános, akár attól eltérő munkarendben dolgozik egy munkavállaló, mindenki számára irányadó az, hogy az áthelyezett munkanap miatt nem nőhet meg a havi munkaidő, és nem csökkenhet a havi pihenőnapok száma sem.

Hozzátette: azok esetében, akik munkaszüneti napon munkát végeznek, nincs jelentősége az áthelyezésnek, mert számukra a rájuk vonatkozó munkarend és ehhez igazodóan saját munkaidő-beosztásuk a mérvadó.

Példaként elmondta: ha az általános munkarend szerint csütörtökön munkaszüneti nap van, akkor a péntek-szombat-vasárnap pihenőnap. Ekkor annak, aki munkaidő-beosztása szerint csütörtökön munkavégzésre van beosztva – ez a megszakítás nélküli munkarendben dolgozóknál, idénymunkásoknál fordulhat elő egyebek mellett -, ez a nap munkanap lesz. Heti pihenőnapjai pedig a munkaidő-beosztása szerint alakulnak, tehát a következő szombat nem azért lesz számára munkanap – ha beosztják munkavégzésre – mert arra a jogszabály munkanapot rendelt el, hanem a munkaidő-beosztása miatt. Ha szabadságot vesz ki – akár a munkaszüneti napon, akár az áthelyezett szombaton – akkor kell szabadságnapot elszámolni ezekre a napokra, ha ezeken a napokon munkarendje szerint munkavégzésre lett volna beosztva – magyarázta a munkajogász.

A munkanap-áthelyezések a munkaadó számára szervezési feladatokat is felvetnek. Ezért többen arra használják ezt az alkalmat, hogy kipróbálják az otthonról történő munkavégzést.

A Telenor például arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Microsofttal együtt 2012 óta megrendezi a dolgozz otthonról napot, aminek célja, hogy népszerűsítse a teljesítmény-alapú és kevésbé helyhez kötött munkavégzést. 2014-ben már több mint 150 cég és 4000 munkavállaló csatlakozott a kezdeményezéshez, így ők nem a megszokott munkahelyükön, hanem mobil eszközeik és sok esetben mobilinternet segítségével szabadon választott helyszínen dolgoznak a szombati munkanapon – közölte a Telenor.

facebook:

0 Komment