A német megszállás emlékműve – Boross: érthetetlen az emlékmű körüli ellenkezés
- Budaörsi Infó
- 2014 február 03.
Teljesen érthetetlen a német megszállás emlékművét övező ellenkezés, hiszen az minden áldozat fájdalmának állítana emléket – mondta Boross Péter volt miniszterelnök az ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában.
Boross Péter kiemelte: elképesztő a “túlreagálás” a szoborra. A kormány nagyon helyesen az 1944-es tragikus évfordulót emlékezetessé akarta tenni. A magyar népet tragédia érte 1944-ben, az emlékmű ezt örökíti meg, minden áldozat fájdalmát, ezért is érthetetlen az ellenkezés – vélekedett. Közölte: természetellenes egy szobor ügyében ez az óriási felháborodás.
Úgy látja, nincs értelme “a zsigeri gyűlölködésből fakadó felháborodásnak”, mert az primitívvé teszi a vitákat.
A holokauszt-emlékévet politikai okokból akarják lejáratni – mondta Boross Péter. Hozzátette: alig van olyan program az emlékévben, amelybe ne kötöttek volna bele, és nem lehet véletlen, hogy ez pár héttel a választás előtt történik.
Hangsúlyozta: azt, hogy a német megszállás előtt “családokat vagonban nem vittek el Magyarországról, azt azért tényként el kéne ismerni”. Nem ugyanaz volt a bánásmód a zsidókkal szemben a német megszállás előtt, mint utána, “bármennyi méltánytalan, borzalmas, elítélendő dolog is történt” – mondta. Úgy vélte, akkora a különbség, hogy aki ezt egy folyamatnak tekinti, az “elhazudja a magyar történelmet”.
Arról, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet vezetője a Kamenyec-Podolszkba történt deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte, Boross Péter kijelentette: a történész nem mondta, hogy ez nem része a holokausztnak, és nem tagadja a holokausztot.
“Akkor valóban volt egy idegenrendészeti eljárás, aminek keretében áttettek a határon zömében zsidó személyiségeket, ami egy iszonyú, gyűlöletes tragédiába fulladt”, és logikus, hogy ez része a holokausztnak – fogalmazott. Hozzátette: “de ha valaki csak az elejét mondja, az nem egyértelmű azzal, hogy tagadja a holokausztot is”.
Az Antall-kormány kabinetjének miniszterelnöke szerint “galád dolog” azzal vádolni Szakály Sándort, hogy tagadja a holokausztot. Boross Péter azt mondta, nem tud arról, hogy a történésznek szélsőjobboldali kötődései lennének, ezt kizártnak is tartja. “Tisztességtelen vád”, hogy Szakály Sándor ezen eszmékkel azonosulna – közölte.
Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke megjegyezte: ő javasolta Szakály Sándort a Veritas élére, és az ő történelmi szemlélete “sokkal egészségesebb, mint a különböző kurzusszemélyiségeké, akik vagy ide vagy oda elfogultan szemlélik a világot”.
A volt miniszterelnök arra is kitért, hogy Rákosi Mátyás korától kezdve a magyar történelmet eltorzították, generációk nőttek fel téveszméken. A tárgyilagos vélemény mára teljesen értéktelenné vált, mert “mindenki húz valahova, a történészek is kétfelé húznak, ha nem háromfelé” – fogalmazott.
Szakály Sándor történész az MTI-nek korábban adott interjújában azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
A történész néhány nappal később, az ATV Szabad szemmel című műsorában a nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: “akit ezzel megsértettem, én megkövetem”. Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt – tette hozzá Szakály Sándor.
Mint mondta, 1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott.
Megjegyezte azt is, hogy amint a magyar hatóságok tudomására jutott, mi történik ott, akkor az emberek egy részét visszafogadták és a kitoloncolást felfüggesztették. A történész szerint szakmai kérdésről van szó, amely – mint mondta – “sajnos politikai konstellációba” került. “Nyilvánvalóan én tévedhettem ebben a dologban, semmilyen szándékosság nem volt benne” – tette hozzá.
Heisler: nyitottan várjuk a kormány javaslatait
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nyitottan várja a kormány javaslatait a józsefvárosi Sorsok Háza emlékhely és a német megszállás emlékművével kapcsolatban. Erről a szervezet elnöke beszélt az ATV Szabad szemmel című műsorában vasárnap este.
Heisler András a Mazsihisz vezetősége és a Budapesti Zsidó Hitközség elöljáróságának vasárnapi együttes üléséről, az ott hozott határozatról számolt be. Közlése szerint az ülésen egy napirendi pont, a holokauszt-emlékévvel kapcsolatban kialakult konfliktusok tárgyalása volt.
Közölte, a határozatban felkérték a Mazsihisz vezetőségét, próbáljon minden erőfeszítést megtenni azért, hogy a kormánytól olyan “javaslatokat, gesztusokat, alternatívát” kapjon, amelyeket a jövő vasárnap tartandó közgyűlés elé lehet tárni. Hozzátette: arról is döntöttek, amennyiben nem kapnak megfelelő javaslatokat, akkor a közgyűlésen “a vezetőség és az elöljáróság a holokauszt 2014-es programból való távolmaradás melletti kiállást javasolja a közgyűlésnek”.
Heisler András arról is beszélt, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral is beszéltek már, és úgy látja, Lázár János “pontosan érti”, milyen gondjaik vannak, illetve ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, milyen konkrét dolgokban tud segíteni.
Elmondta, Lázár János csütörtökre összehívta a Zsidó Közösségi Kerekasztalt, ahol “sok zsidó szervezet fogja majd elmondani a gondolatait”. (A Kormányzati Információs Központ múlt pénteken közölte, hogy az ülésen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre annak érdekében, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre.)
Szakály Sándorról, illetve a történésznek a kamenyec-podolszkiji deportálást érintő nyilatkozatáról szólva azt mondta: “nemcsak egy egyszerű elszólása volt, hanem van egy olyan pályája, ami, úgy gondoljuk, hogy egy fontos állami intézmény (a Veritas Történelemkutató Intézet) élére őt nem teszi alkalmassá”.
A józsefvárosi Sorsok Háza emlékhely projektről Heisler András azt mondta, voltak akik ellenezték a projektet és a helyszínt is, de a Mazsihisz “nem állt be ebbe”, elfogadta azt. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, egyetlen “vörös vonal” van a számukra, az, hogy az oda látogatók hiteles történelmi képpel jöjjenek majd ki onnan.
“Igen, ebbe mi bele akarunk szólni, és igen, ezt mi kontrollálni szeretnénk, erre tettünk javaslatot Lázár János államtitkár és Schmidt Mária (akit a kormány felkért a projekt vezetésére) felé is” – fogalmazott.
Heisler András arról is beszélt, mind a józsefvárosi emlékhellyel, mind a megszállási emlékművel, mind pedig Szakály Sándorral kapcsolatban határozott álláspontjuk van, ugyanakkor nyitottan várják a kormány javaslatait, és ha a kormány tud olyat javasolni, ami elfogadható a közgyűlés számára, akkor azt elfogadják.
facebook:
[…] budaorsiinfo.hu […]