A helyi média és az önkormányzat – Cenzúra és öncenzúra

A médiakutatások szerint napjainkban folyamatosan erősödik a helyi – s ezen belül az önkormányzati – média szerepe. De valyon kik és milyen körülmények között készítik ezeket a lapokat, honlapokat, televízió- és rádióműsorokat? Mennyire lehetnek objektívek, és mennyire szükséges tükrözniük az aktuális önkormányzati vezetők álláspontját? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a MÖSZ és  a MÚOSZ “Önkormányzati sajtó és a helyi nyilvánosság” című konferenciájának résztvevői október 17-én, Gödöllőn.

A helyi média és az önkormányzati kommunikáció helyzetét és jövőjét vizsgáló  tanácskozáson közel 150 polgármester és újságíró megállapította: a helyi sajtó erősödik és jelentősége nő. Ezen a téren még a nyomtatott sajtóformák vezetnek, de a honlapok és a sugárzott sajtó integrációja a komplex önkormányzati kommunikáció és a településmerketing irányába fejlődik.

Hazánkban a helyi sajtónak csupán tizede van az önkormányzatok tulajdonában. A konferencián többen hitet tettek a tiszta kereskedelmi modell mellett, de ezzel az állásponttal szemben a sikeres önkormányzati főszerkesztők a szakmai igényesség fontosságát hangsúlyozták, a tulajdonos mindenkori kiszolgálása helyett.

Kleer László, a MÚOSZ elnökségi tagja az önkormányzati sajtó objektivitásával kapcsolatos fanntartásainak adott hangot, mondván: hogyan is várhatnánk tárgyszerűséget olyan szerkesztőktől és újságíróktól, akik egzisztenciálisan az önkormányzattól függenek. Véleménye szerint mindössze a rendszerváltozás utáni első két évben lehetett sajtószabadságról beszélni, azóta ismét teret nyert a cenzúra és az öncenzúra.
Csak részben értett egyet ezzel Halász Gábor kiskutasi polgármester, aki szerint az önkormányzati sajtó legfontosabb szerepe a korrekt és hiteles tájékoztatás, a leírtakkal kapcsolatos kritikának az olvasóban kell megfogalmazódnia. A helyi és országos média működésében is járatos – jelenleg a keszthelyi Helikon Rádiót igazgató – Halász Gábor úgy véli: az önkormányzattól való valódi függetlenség záloga a magántőke bevoinása és az önálló gazdálkodás.

A gyors és pontos tájékoztatást nevezte az önkormányzati média legfontosabb feladatának Péterfi Csaba, Gödöllő Város kommunikációs igazgatója is, hozzátéve, hogy ügyelni kell a helyes arányokra, a hírek súlyozására és tálalására is. Péterfi Csaba szerint a polgármester jobbkeze a kommunikációs szakember, akinek mindenről tudnia kell, akinek észre kell vennie és ki kell javítania a főnöke esetleges hibáit, sőt esetenként irányítania is kell a településvezetőt.  A kommunikációs igazgató mindemellett felhívta a figyelmet a jó településmarketingre, aminek mindig a pozitívumokat kell hangsúlyoznia és hírértékű eseményekkel kell meghódítania az országos nyílvánosságot.

Két előadás is bebizonyította, hogy keveset tudunk a magyar “sajtójéghegy” 82 százalékát kitevő, “vízvonal alatti” helyi médiumokról, amelyek tudományos mérése csak mostanában indul. Nyílvánvalóvá vált, hogy a települések jövőbeni kommunikációja a digitális megoldások nélkül elképzelhetetlen. A kezdeti mérések azt igazolják, hogy az internet elsődleges lehetősége a közösségépítés, mert városias településeink lakosságának fele már regisztrált valamelyik közösségi oldalon.

Az ismert internetes közösségi oldalakon való megjelenés mellett fontos a települések saját honlapját valamilyen formában interaktívvá tétele is. Ennek segítségével azonnal, közvetlenül megismerhető a lakosság véleménye az önkormányzati intézkedésekkel kapcsolatban, igaz megvan az a veszély, hogy esetleg sértő, szélsőséges, hamis vagy uszító tartalmak is felkerülhetnek.

Az önkormányzati honlapok sajátos formája a szerkesztett és a szerkesztetlen tartalmakat ötvöző, budapesti kerületek számára készült Ittlakunk.hu portál, amelyet a főszerkesztő, Lőke András mutatott be az egybegyűlteknek. Mint elmondta, a honlapon több száz amatőr “újságíró” tudja egymást és az olvasókat tájékoztatni a lakhelyén  történtekről, a moderátorok pedig ügyelnek arra, hogy a viták ne fajulhassanak el túlságosan, illetve, hogy “ne dominálják a trollok a terepet.”

A helyi sajtó gyenge pontja a szerkesztők és az újságírók képzetlensége is – derült ki a MÚOSZ Helyi Lapok Szakosztályának elnöke, Gönczi Mária előadásából. Tapasztalatai szerint ugyanis a helyi média szerkesztői és munkatársai általában lelkes, jószándékú amatőrők, tanárok, könyvtárosok, a művelődési ház alkalmazottai. Számukra rendez a MÚOSZ immár 13 éve továbbképzéseket,ahol eddig 1200 hallgató vett részt 600 településről.

Az egybegyűltek mindemellett megismerkedhettek a Gyöngyösi Városi Televízió munkájával, illetve az interneten és a SMART televíziókon megtekinthető Önkormányzati Televízió működésével is.

Mivel a konferencia résztvevői a szakemberek továbbképzését, a tapasztalatok átadását és a sikeres modellek terjesztését rendkívül fontosnak tartják, ezért 2013-ban a MÖSZ és a MÚOSZ folytatja a tanácskozások sorozatát és közös képzési programot indít.

A konferenciát élőben közvetítette az Önkormányzati TV. A konferencia   anyaga teljes terjedelmében megtekinthető a www.onkormanyzati.tv honlapon.

(ÖS)

facebook:

0 Komment